Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Ábrahám L.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet nagylepke faunájának természetvédelmi feltárása I. (Lepidoptera). - The preserving reveal of the large moths and butterflies fauna at Boronka-melléki protected area (Lepidoptera)

A nagylepke fauna általános jellemzése A Boronka-melléki TK nagylepke faunája rendkívül gazdag. A védett terület alacsony tengerszint feletti magasságban (150 m) helyezkedik el, ennek ellenére a homokos felszín változatos geomorfológiai formációi mikroklimatikusan több ellentétes ökológiai igényű faunakomponens előfordulását teszik lehetővé. Vizek, feltöltődési társulások, láperdők, égerligetek éppúgy jellemzői a területnek, mint a száraz tölgyesek és jórészt savanyú homoki gyepek. Az euroszibériai arundofil társulások fajai a Boronka-patak mentén elhelyezett hosszúvízi fénycsapdából kerültek elő nagyobb számban. A patak gazdag nádas, gyékényes, magassásos asszociációjában élő fajok közül megemlíthetjük: Rhizedra lutosa Hbn., Archanara sparganii Esp., Archanara neurica Hbn., Archanara algae Esp., Arcluinara dissoluta Tr., Nonagria thyphe Thnbg., Phragmitiphila nexa Hbn. (erdei magassásosokban is él), Chilodes maritima Tausch., Sedima büttneri Hering, Celaena leucostigma Hbn., Scopula caricaria Reutti. fajokat. A Boronka-patak mentén több, ma is feltöltött tó található, ezek partszegélye, valamint a hajdani halastavak feneke jó élőhelyet ad a feltöltődési társulások faunakomponenseinek. Az euroszibériai higrofil láp és mocsárréti fajok közül az erdőkben is előforduló Mythimna pudorina Den. et Schiff., Mythimna impura Hbn., Eustrotia uncula Cl. általánosan elterjedt és magas egyedszámban került elő. A terület magas évi csapadékmennyiségét az atlanti és a mediterrán klímahatás együttesen hozza létre. így a középhegyvidékeinken élő fajok BelsőSomogyban is megtalálhatók, pl. az euroszibériai elterjedesű mezofil komponensek közül az Apamea crenata Hufn., Apamea epomidion Haw., Siona lineata L., Boloria selene Den. et Schiff., Melitaea diamina Lang.. Szintén a terület hegyvidéki jellege felé mutat az euroszibériai altohebrosa társulások egyik képviselőjének előkerülése: Diachrysia chryson L. Ezen esetben a transzgressziós jelenségek is szerepet játszhatnak a faj megtelepedésében. A tájvédelmi körzet egyik fő sajátossága, hogy gazdagon képviseltek az euroszibériai nyír-fűz-égerláp faunakomponensei a Pheosia gnoma F., Furcula bicuspis Bkh. ritkábbak, míg a Drepana curvatula Bkh., Sabra harpagula Esp., Falcaria lacertinaria L. gyakoriak. Feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a nemorális zárt lomberdei fajok közül a jelen vizsgálati időszakban nem került elő pl. a Drepana cultraria F., mely a Carpino-Fagetea asszociáció tipikus gyakori faja; szintén nem kerültek elő az asszociáció ritkább fajai sem. A másik fő jellegzetessége a TK-nak, hogy a psamofil fajok közül csak a széles elterjedesű fajok élnek itt, mint azAgrotis vestigalis Hufn., Staurophora celsia L.. A diszjunkt area tipusú fajok közül az illír fauna területről behatol a lomberdei Stegenia cararia Hbn. Anyugat-palearktikus elterjedési fajokat, a kontinentális tölgyes fajait leszámítva -Harpya milhauseri F., Drymonia querna F., Drymonia dodonaea Hbn., Spatalia argentina Den. et Schiff.,Peridea aneeps Goeze,Proserpinusproserpina VaU.,Drepana binaria Hufn.,Minucia lunaris Den. et Schiff., Cyclophora rufűaria H.-S., - nem sikerült kimutatni. Színező elemként megjelenik a szubmediterrán-pontusi psamofil, erősen hőigényes Euxoa segnilis Dup. is. A boreális fajok közül a Rheumaptera undulata L. a TK több pontjáról is előkerült. A TK nagylepke faunájáról megállapíthatjuk, hogy a terület magas csapadék ellátottságának és bő felszíni vízhálózatának köszönhetően a higrofil fajok aránya magas. Jelen vizsgálatok szerint 262