Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Kádár G.: A Barcsi borókás vizeinek bakteriológiai viszonyai. - Bacteriology of the waters in the Barcs Juniper Woodland, Hungary

Az eredmények értékelése A heterotrof pszihrofil összbaktériumszám maximumát 100 fo-os Lemna minor fedettség mellett mértük, valószínűleg ekkor a vízben teljes fényhiány volt /4. ábra/. Ez az eredmény összhangban van KÁDÁR et al. /1979/ azzal a megállapításával, hogy a heterotrof csíraszám a plnktonalgák és a fonalas algák hatására jelentősen csökken, viszont a Lemna állomány alatt nagyságrendileg magasabb volt az összbaktériumszám. A teljes fényhiány kedvező lehet egyes baktérium törzsek mennyiségi felfutásának. OLÁH et al. /1973/ a bíbor kénbaktáriumok sötét acetát felvétele és biomasszája között erős korrellációt talált. A mezofil összbaktériumszám maximuma a magas szervesanyagtartalommal függött össze /4. ábra/. A nagy szervesanyag-tartalom a huminsavakban gazdag vizekben nem párosul magas baktériumszámmal /kdevező hőmérséklet mellett sem/, hanem gátlólag hat a bak.teriális lebontásra. A huminsavak és származékaik bakteriálisán kevéssé hozzáférhatők, esetleg gátló hatásúak. A hőmérséklet limitáló hatása vizsgálatainknál is megmutatkozik, így a heterotrof baktériumok száma a Szűrűhely-folyásban a hőfok emelkedésével nőtt. A Dunában BITSKEY - NÉMEDI /1982/ szerint a zselatinbontó psychrofil baktériumok számának alakulása elsősorban a vízhőmérséklettől függ,kevésbé a vízhozamtól. Higiénés vonatkozásban a Szűrűhely-folyás, a Rigóc-patak, a Potonyi-rét kubiktava és a Tünderrózsás-tó bakteriológiailag, mind az összbaktériumszám, mind pedig az E. coli tekintetében ivóvízminőségűek voltak. Ennek a kedvező vízminőségi állapotnak megtartása is feladata a természetvédelmi terület kezelőinek. Irodalom BERGEY's manual /1948/ of determinativ Bacteriology.By Breed, Murray and Hitchikens. - The Williams and Wilkis Co., Baltimore, 6th Edition. BITSKEY, J. - NÉMEDI, L. /1982/: A Duna bakterioplanktonjának jellemző ökológiai csoportjai és azok dinaminzmusa. - Hidrológiai Közi. 9: 418-424. FELFÖLDY, L. /1974/: A biológiai vízminősítés. - Vízügyi Hidrobiológia 3: 1-242. KADAR, G. - PONYI, J. - VÖRÖS, L. /1979/: Biológiailag már tisztított szennyvíz utótisztítása tarozással ipari felhasználás céljára. - 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia /Budapest/ 2/a-l: 1-13KÁDÁR, G. /1983/: A Barcsi borókás vizeinek limnológiai viszonyairól. - Dunántúli Dûlg. Term. tud. sor. 3: 19-34. LIEBMAra, H. /1958/: Handbuch der Frischwasser- und Ibwasserbiologie. Band II. R. Olderburg /München/, 9: 1-1146. LITERÁTHY, P. /1975/: Egységes vízvizsgálati módszerek, l/l. /2. kiad./ Kémiai vizsgálatok. - VITUKI, Budapest, pp. 233. OLÁH, J. - BLIEB, H. - OVERBECK, J. /1973/: Poto-organográf acetát hasznosítás egy rétegzett eutróf tóban. - Hidrológiai Közlöny 1973/1: 21-27. UHERKOVICH, G. /1976/: Die Mikrophyten des Rigóc-Baches und seiner Weiher /Komitat Somogy, Ungarn/. - Dunántúli Dolgozatok /Pécs/ 10: 5-17. UHERKOVICH, G. /1978/: A Tíva-tó és a Nagyberek /Barcsi Ósborókás/ algáiról. Dunántúli Dolg. Term. tud. sor. 1: 5-17. UHERKOVICH, G. /1981/: A Szűrűhely-folyás /Barcsi borókás/ tőzegmohás tavacskájának algái. - Dunántúli Dolg. Term. tud. sor. 2: 5-23. UHERKOVICH, G.^ - KÁDÁR, G. /1983/: A Macsila láptó /Barcsi borókás/ limnológiai • és algológiai viszonyairól. - Dunántúli Dolg. Term. tud. sor. 3: 5-18. VÁSÁRHELYI, R. - PELPÖLDY, L. /1972/: Bakteriológiai vizsgálatok a Velencei-tavon. , - VITUKI Vízminőségi és Víztechn. Eőoszt. Kut. eredmények /Budapest/, p.15-56. VÁSÁRHELYI, R. /1977/: Egységes vízvizsgálati módszerek. IV. Mikrobiológiai módszerek. - VITUKI /Budapest/, p. 1-178. V. NAGY, I. /1971/: Műszaki hidrológiai számítások. - Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 297. 32