Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

Az üde és félnedves Oxalis és Aegopodium típusú bükkösökben szintén kiváló előhasználati nemesnyárasok létesíthetők, a fagyveszély miatt azonban kései nyarat kell inkább alkalmaznunk. A nyarat suháng formájában telepítsük, lehetőleg a bükkös újulatot pótoljuk vele és 30-35 éves korig tartsuk fenn. A kőris-szil-tölgy ligeterdők podagrafüves és erdei szálkaperjés típusainak termőhelyén már fahasználati nemesnyárast is érdemes létesíteni. Itt is csak a kései nyár telepíthető sikerrel. Miután ez a faj tiszta állományban nem fejleszt szép törzset, gondoskodjunk gyertyánból és égerből második szint kialakításáról. Sokkal kedvezőbb lehetőségeket rejtenek magukban a nemesnyárak telepítésére a dombvidék szélein futó patakvölgyek még erdősítetlen ártéri területei. így a Kapós völgye egészen Dombóvárig, továbbá az Almás patak völgye Mozsgótól délre, a Márcadó völgye Vitorág alatt stb. alkalmasak nemesnyárak telepítésére. A völgyek peremén az Arrhenatherum és Festuca pratensis gyepek helyén óriás és olasz nyarat, a mélyebb fekvésű Deschampsia caespitosa gyepekben, különösen azok Carex distansos állományaiban korai nyarat telepíthetünk.A mélyebb térszíneket .hagyjuk meg a tűrőképesebb hazai fehér és feketenyárnak, a pangó vizű magassásréteket pedig égerrel erdősítsük. Mézgás éger /Alnus glutinosa / Az éger fafajainknak mind a jelenlegi, mind pedig a távlati értéksorrendjében előkelő helyet foglal el, megelőzve a fenyőt és a bükk kivételével az összes keményfákat.A Zselicben igen jó növekedést mutat.. A patakparti égerligetek II.termőhelyi osztályú állományában 28 éves korban 21 m-es átlagmagasságot és közel 20 cm-es átlagos törzsátmérőt mutattak.A művelésre, telepítési feltételeire és a területen való alkalmazásának lehetőségeire vonatkozó megfigyeléseket már az égerligetek tárgyalásánál kifejtettem. Általában az a véleményünk, hogy a Zselic égeresekkel borított termőhelyei más fafajok telepítésére nem alkalmasak. Kocs. ány'os tölgy /Quercus röbur/ A kocsányos tölgy számára sokkal kevesebb kedvező termőhely van a Zselicben, mint a kocsánytalan tölgynek. így is számos helyen szükségesnek látszik termőterületének-növelése. Az Oxalisos és Aegopodiumos gyertyános-tölgyesekben és bükkösökben igen kiváló növekedésű ág'tiszta kocsányos tölgyek nevelhetők. A Dennai-erdőben 30 m magas és 63 cm átmérőjű kocsányos tölgy is előfordul 60 év körüli állományban. Sajnálatosan ezeken a termőhelyeken kevés a tölgy, inkább gyertyán uralkodik, sőt gyakran a teljesen értéktelen mezei juhar jut uralomra. Helyettük feltétlenül a kocsányos tölgy részesítendő előnyben és legalább 50 fo-ig biztosítandó részvétele az állományban. Ezzel szemben sokszor találkozunk kedvezőtlen, száraz termőhelyre, dombhátakra vagy déli lejtőre ültetett, elegyetlen kocsányos tölgyesekkel /pl.Lipóté fa, Kardosfa, Szentbalázs/, különösen a szlavón és későnfakadó változattal. Ezek az állományok ritkák, gyomosak, a fák csúcsszáradtak, görbék s az erdő talaját előbb-utóbb beszórja a gyertyán. Leghelyesebb kocsánytalan tölgy, ezüsthárs, gyertyán és esetleg kevés bükk elegyevel alátelepíteni és letermelni őket 115