Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Józan Zs.: A Barcsi borókás fullánkos (Hymenoptera, Aculeata) faunája, I. - The Aculeata fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

lása a borókás területén valószínű, illetőleg bebizonyosodott. 10. A Kaposvár-Lad-Barcs közút mentén, az Erdészeti Szakiskola autóbuszmegál­lójánál. Változatos növéhyegyüttes jelentős számú faj életfeltételeit biztosítja. A felszín tagoltsága is kedvező'. Tápnövényei közül fontos a Potentilla argentea, ez másutt nem jelentős. Nem tartozik a tulajdonképpeni tájvédelmi körzethez, de figyelembe vétele a már taglaltak miatt célszerű. 11. A megszüntetett kaposvár-barcsi vasútvonal és az elektromos távvezeték ta­lálkozásánál lévő szegély társulás ok és a nyiladék közelfekvő szakasza. Sok a nyilt homokfelület. Növényzete, mikroklimatikus vonásai leginkább a 6. sz, lelőhelyhez teszik hasonlóvé. 12. Az elektromos távvezeték nyiladéka a halastavaktól keletre. Hilophil fajok ke­rültek elő innét. Jellemző tápnövénye a Seseli varium. 13. A IV. és V. halastó gátjaínak közvetlen környéke. Tipikus hűvös és párás bio­tóp. Itt kevés faj él. 14. Erdei út a 13, sz. lelőhely és a Nagyberek nyugati szegélye között. Faunája igen szegényes. 15. A Nagyberek nyugati szegélye közelében Alnetum, Caricetum elatae és Junipe­ro-Betuletum találkozása alkotta biotóp-együttes. Néhány ritka faj került elő innét. Jellem­ző tápnövényei a Ly thrum salicaria és a Lysimachia vulgaris. 16. A megszüntetett kaposvár-barcsi vasútvonal menti erdei szegélytársulás, a volt aranyospusztai megállóhely környékén. Nyugat felől ruderális flóraelemek hatolnak be. A tavaszi aszpektus viszonylag gazdag a Salix cinerea jelenléte miatt. 17. A tájvédelmi körzet északi szegélyén, az ún. Postaút mentén a halastavakat tápláló vízfolyástól (Rigóc-patak) keletre. Jellegzetes hűvös szegélytársulás melegebb biotóp-mozaikokkal. Növényzete elég változatos. 18. Az ún. Kolompéros-út északi szakasza mentén fekvő borókás mozaik és az ennek mentén húzódó útszegély. Tápnövényei az 1. sz. lelőhelyéhez hasonlítanak. Fau­nájában az eremophil fajok is jelen vannak. 19. A Kolompéros-út középső szakasza mentén fekvő szegély társulás, keleti szom­szédságéban vízlevezető csatornával. Jelentős tárnövénye a Solidago gigantea. 20. A Kolompéros-út déli szakasza mellett, nyilt homokfelülettel tarkított szegélytár­sulás Thymus serpyUum foltokkal. 21. A Kolompéros-út betorkollása Darány község északi szélén, közvetlenül a táj­védelmi körzet határán. Ruderális flóraelemek teszik változatossá a tápnövényállományt. Az emberi település közelsége változatos fészeklési lehetőséget biztosit egyes fajoknak. Faunája meglehetősen gazdag. A gyűjtött fajok jegyzéke A felsorolásban szereplő faunisztikai adatok túlnyomó többsége saját gyűjtéseim eredménye. Egy kis részének gyűjtője TÓTH Sándor. Csak az utóbbit jelöljük külön, rövidítése (T.). Az adatokat a lelőhelyek szerint csoportosítom, a térképvázlaton (l. ábra) és a lelőhelyek jellemzésénél megadott sorszámok szerint. Scolioidea Scolia hirta SCHRANK - 1*. 19 82. VIII. 10. 1 о 1 ó*; 4: 1982. VIII. 10. 1 о; 6: 1982. VIII. 10. 1 о; 8: 1978. VIII. 21. 1 о; 9: 1978. VIII. 21. 2 о 4 о*; 11: 1974. VI. 15. 1 dl ­A tájvédelmi körzetben, mint általában hazánk homokvidékein, meglehetősen gyakori, de nem tömeges előfordulású. Főleg a Festuco-Corynephoretum juniperetosumban és ezek 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom