Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)
Józan Zs.: A Barcsi borókás fullánkos (Hymenoptera, Aculeata) faunája, I. - The Aculeata fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary
szegélytársulásban él. A Solidago gigantea és az Eryngium campestre virágairól került elő. Tiphia femorata femorata FABRICIUS - 2: 1982. VIII. 10. 2 o; 5: 1978. VIII. 27. 3 о (T.); 8: 1978. VIII. 21. 5 о; 15: 1978. VIII. 29. 4 о (T.); 19: 1982. VIII. 10. 1 о; 21: 1982. VIII. 10. 1 о. Tiphia femorata F. f. distincta TOURNER - 1: 1982. VI. 16. 1 о*, 1982. VIII. 10. 1 ó"; 5: 1978. VIII. 27. 7 ó* (T.); 6: 1981. VII. 3. 2 ó 4 ; 15: 1978. VII. 29. 6 cf (T.); 18: 1982. VIII. 10. 1 о"; 21: 1982. VIII. 10. 8 ó*. - Közönséges, a zárt erdők kivételével minden biotópból kimutatott faj. A Solidago gigantea, Seseli varium és a Silaum peucedanoides virágaira repülnek. Tiphia polita COSTA - 2: 1982. VIII. 10. 2 o; 5: 1982. VII. 18. 2 j. - Az előző fajnál jóval ritkább, a xerotherm élőhelyeken. Tápnövényei a Seseli varium és a Silaum peucedanoides. Myzine tripunctata ROSSI - 1: 1982. VII. 18. 1- о, VIII. 10. 1 о; 2: 1982. VIII. 10. 1 о*. - Ritka faj, a Dunántúlon eddig csak Balatonboglár és Simontornya lelőhelyekről közölték (BAJÁRI 1956a). A Silaum peucedanoides és a Solidago gigantea virágaira repül a tagolt homokfelszinek környékén. Myrmosa melanocephala FABRICIUS - 2: 1979. VII. 8. 1 с? (T.). - Az alföldi és dombvidéki tájak közönséges faja. A vizsgált területen elterjedésének tisztázása további gyűjtéseket igényel. Myrmosa brunnipes LEPELETIER - 5: 1982. VI. 16. 1 ó*; 6: 1982. VIII. 18. 1 ol Elterjedése, gyakorisága az előző fajhoz hasonló. A borókás területén - az eddigi vizsgálatok szerint - nem gyakori. Zárt tölgyes szegély társulásában Seseli variumról került elő. Smicromyrme montana PANZER - 1: 1980. VII. 27. 2 é; 1981. VII. 3. 3 o; 21: 1982. VIII. 10. 2 ó*. - Hazánkban mindenütt közönséges faj, a vizsgált területen elsősorban a száraz biotópokben él, nyilt homokfelületeken. Tápnövénye Seseli varium. Smicromyrme viduata PALLAS - 1: 1980. VII. 27. 4 о; 3: 1963. VI. 24. 1 о*. - Előfordulása, ökológiai viszonyai az előző fajjal egyeznek meg. Smicromyrme rufipes PABRICIUS - 1: 1982. VI. 16. 2 cf; 5: 1982. VI. 16. 1 cf; 6: 1982. VIII. 10. 1 cf; 10: 1982. VI. 16. 1 cf; 19: 1982. VIII. 10. 1 cf; 21: 1982. VIII. 10. 6 c?. - A genus leggyakoribb faja. A borókásban is bebizonyosodott ez a tény. Leggyakoribb a meleg szegélytársulásokban. A Seseli varium és a Solidago gigantea virágjai keresi fel. Smicromyrme pusilla KLUGER - 1: 1982. VI. 16. 1 о. - Igen ritka faj. Eddig csak a Budai-hegyekből és Simontornyáról ismeretes (BAJÁRI 1956a). Dasylabris maura LINNAEUS - 1: 1980. VII. 27. 1 о, 1982. VI. 16. 2 с?, VIII. 10. id,- Jellegzetesen psammophil faj. A vizsgált területen is csupán a nyilt homokfelületeken került elő. Sphecoidea Sphex albisectus LEPELETIER - 1: 1982. VIII. 10. 1 o; 2: 1980. VII. 27. 2 o; 4: . + + 1982. VII. 18. 2 о 1 о; 20: 1982. VIII. 10. 2 о. - A Kiskunság homokvidékén gyakoribb, a Dunántúlon eddig Balatonszemesről ismertük (BAJÁRI 1957). A szóben forg,- területünkön a meleg, nyíltabb növényzetű biotópokra jellemző. Thymus serpylLum virágait látogatja. Ammophila apicalis BRULLÉ - 6: 1982. VI. 16, 1 o; 8: 197 8. VIII. 21. 1 o; 11: 1974. VI. 15. 1 o. - Az Alföldön gyakoribb, a Dunántúlon egy lelőhelyét közlik (BENEDEK 1979). Biotópjai megegyeznek az előző fajéval. 96
