Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Bába K.: A Barcsi borókás puhatestű faunája (Mollusca). - The mollusc fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

ségnek is felfogható. A Titelicum (Dráva-sik) ártéri jellegű növényzete válik el a föposense (Belső-Somogy) alföldi vonásokat is mutató cseres-tölgyes növényzetétől (SOO 1964). Noha mindkét gyűjtőhely-csoport a bevezetőben irtak érteimébenkultúrhatás alatt áll, a különbségek igy is szembeötlők. A Dráva-sik faunaelem-összetételét BÁBA (1981) tartalmazza, összevetve az Alföld és a Dunántúl más természetföldrajzi tájegységével. A tapasztalati gyakorisági eloszlás kettőnél több osztállyal íchi -próba alapján) a Dráva-sik egyaránt szoros kapcsolatot mutat a Fraeillyricum más természetföldrajzi tájegységeivel, pl, a Zalai-dombvidékkel, de a Dunai síkkal is. Ez utóbbi kapcsolata miatt és mivel természetföldrajzilag az Alföldhöz tartozik ( SOMOGYI 1961), magam az Alföld részének tekintem malakológiailag. A Dráva-sikon hiányoznak a xeroterm szubmediterrán elemek, amelyek a Villányi-hegységben vagy Zalában előfordulnak. Jelen munkám csak a Dráva-sik füzes-nyárasaiban és tölgy-kőris ligeteiben előforduló fajok faunaelem-megoszlását (tehát a Dráva-siknak két növényzeti formációra szűkített faunáját) vetem össze a Barcsi borókás két gyűjtőhely-csoportjának faunám eg oszlásával. Az összevetésben ( 3. táblázat) a Dráva-sik erdeiből 19 helyről 31 faj, a barcsi holtágak növényzetéből 4 helyről 11 faj (beleértve a 40. gyűjtőhelyet is), a borókás patakparti égereseiből, cseres-tölgyeseiből, utak, vasutak menti növényzetéből 10 helyről 13 faj szerepel. 2 A chi próba eredménye: 1-2 oszlop azonossága P=90, az 1-3 oszlopé I*=70, a 2-3 oszlopé P=50. A Dráva-sik és a tájvédelmi körzet holtágak menti növényzetében élő csigafauna tehát állatföldrajzilag, megoszlásuk alapján 10 %-os szignifikancia szinten azonosnak tekinthető, míg a borókás két, növényzetileg különböző része (2-3. oszlop a 3. táblázaton) állatföldrajzi megoszlás tekintetében különböző. A bevezetőben felvetett problémára a természeltöldrajzi határok elkülönítésére, matematikai eljárással sikerült választ adni. Egy fenntartással, nevezetesen, ha feltételezzük, hogy a tájvédelmi körzet mindkét egysége kutúrhatások révén, faunája tekintetében, azonos módon változott. Természetesen a Dráva-sik összehasonlításul felhasznált erdei sem mentesek a kultúrhatá2 , soktól. Ez az 1-3. gyüjtöhelycsoport átlagolt, 1 m -re megadott egyedszámából is kiderül (3. táblázat). Arra a kérdésre, hogy milyen faunaelemeknek tulajdonitható a tájvédelmi körzet 2 része közti különbség, a 4. táblázat ad felvilágosítást 3. táblázat. A Dráva-sík (l), a Barcsi borókás füz-nyár és tölgy-kőris ligeterdeiben, ( 2), valamint a borókás cseres-tölgyeseiben és patakmenti égeres növényzetében (3) talált csigák faunaelem-megoszlása. faunaelemek gyűjtőhely csoportok 1. 2. 3. 1. szibériai-ázsiai 9 2 3 2.2 turkesztáni 1 3. kaspi-szarmata 2 11 5.1 illir 2 1 l/ 5.2.1 íllir-moesiai • 1 •/' 5.2.2 Fagetum illyricum 3 12 5.3 ponto-pánnon 1 1 1 6. ad r iato-m ed ite r rán 3 2 7. atlanto-mediterrán 2 1 8. holom éditer rán 5 2 9.3 kárpáti-balti 1 1 9.4 alpi-kárpáti 111 10.1 boreo-alpi 1 1 fajszám összesen 31 11 13 átlagos A/ m 26,94 43,6 20,16 122