Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Bába K.: A Barcsi borókás puhatestű faunája (Mollusca). - The mollusc fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

4. táblázat. A m -re megadott abundancia-értékek %-os megoszlása a Dráva-sik (l) és a Barcsi borókás két gyűjtőhely-csoportja között (2-3.) faunaelemek gyűjtőhely-csoportok % 2. 3. 1. s zibériai-ázsiai 10,1 1,82 30,15 2.2 turkesztáni 0,79 3. kaspi-szarmata 5. pontomediterráh 5.1 ilür 5.2.1 illir-moesiai 5.2.2 Fagetum-ilüricum 5,3 ponto-pannon 6. adriato-mediterrán 7. atlanto-mediterrán 8. holom édite rrán 9.3 kárpáti-balti 9.4 alpi-kárpáti 10.1 boreo-alpi kontinentális csoport (l., 2.2, 3., 5.3, 10.1) 16,57 13,72 49,18 szubatlanti csoport 83,43 86,28 50,82 A Dráva-sik ligeterdeinek és a borókás ligeterde'inek csiga faunaelem megoszlásában feltűnő a szibériai-ázsiai elemek alacsony abundancia %-a, a pontomediterrán elemek magas részvételi %-a, közöttük is a Fagetum .illiricum elemek (Rerforatella incarnate) túlsúlya. Szemben a 3. gyűjtőhely-csoporttal (cseres-tölgyesek), ahol magas szibériaiázsiai elemszázalék mellett alacsony a pontomediterrán, de magas a holomediterrán elemek aránya. Hiányoznak az atlanto- és atlanto-mediterrán elemek, a boreo-alpi' elemek, és viszonylag magas a kaspi-szarmata elemek aránya. Differenciáló faunaelemként a 3. gyüjtőhelycsoportra nézve a turkesztáni elemek meglétét és a boreo-alpi elemek hiányát kell tartani. A 4. táblázat tanúsága szerint a kontinentális centrumokból származó faunaelemeknek a szubatlanti származású faunaelemekhez viszonyított aránya alapján a ligeterdő biotópokat inkább szubatlanti hatás alatt állóknak (l., 2. és 4, táblázaton! ), mig a cseres-tölgyes biotópokat erősebb kontinentális hatás alatt állóknak kell tartani. Azt, hogy a szárazföldi csigák állatföldrajzi megoszlása némileg különbözik a lepkék (nyíren élők, araszolok, púposszövők), mint részkategóriák azonos felosztási elvek alapján készült felosztásától (UHEHCVICH 1978a, 1978b, 1981), az eltérő biotóp-elkülönitésnek tulajdonítom. Öss zefoglalás Szerző többévi vizsgálat alapján foglalja össze a Barcsi borókás szárazföldi és vizi puhatestű faunáját. 40 gyűjtőhelyet vizsgált meg kvadrátmódszerekkel (10x25x25 cm). 15-15 fajnak 119 illetve 207 egyede került elő ( 1. és 2. táblázat). A vizi gyűjtőhelyek 45' %-ában, a szárazföldiek 9,2 %-ában került elő élő csiga illetve kagyló. A gyűjtőhelyek kultúrhatás alatt állnak. Az egyed- és fajszegénység okai: a terület viztelenedése, a terület nagy részét elfoglaló erdőtelepítések (főleg erdei fenyő). A viztelenedésreutal, hogy az előkerült szárazföldi fajok nagy része 2-3 faj kivételével mezo-higrofil, ami az eredeti állapotokra nézve nedvesebb biotópokra utal. * A vizi biotópokból biotóptipúsonként eltérő fajösszetételü és mennyiségi viszonyokat mutató fajok kerültek elő. A Kis- és Nagy bók vizicsigáit nem vizsgáltam. 1,21 52,64 5,56 13,1 29,64 4,34 3,36 9,97 2,68 0,29 4,04 0,92 3,66 67,87 31,19 29,35 7,33 4,57 • 8,25 12,84 0,91 14,28 12,68 5,55 3,17 3,96 30,15 0,79 11,11 123