Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)
Bába K.: A Barcsi borókás puhatestű faunája (Mollusca). - The mollusc fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary
20. Borókás, 1975. IV. 14. korhadt tölgy-tönk (leg. UHERKOVICH Ákos). 21. Tölgyes (gyertyán-elegyes), 1982. VI. 18. 61b, g parcella. 22-27. A vasúti töltés menti, főleg Euphorbia cyparissias-szal fedett homokos töltésoldal, Darány község és a Kuti-őrház között. 1976. VI. 5-6. 28-33. Vasúti töltés záródott gyeppel Darány és a Kuti-őrház között, 1982. VI. 6-21. 34. Útszegély növényzete Középrigócon, a 6-os főútvonal és a Rigóc-patak kereszteződésében, 1982. VI. 20. 35. Kisbók. A holtág menti nyáras-akácos. Aljnövényzete Hedera helix. 1982. VI. *21. 36. A Kisbókhoz közeli tölgy-kőris ügeterdő (Fraxino-Ulmetum praeillyricum SOÓ 60), 1982. VI. 21. 37. Nagybók (Vöröspart), füzes-nyáras (Salicetum albae-fragilis ISSLER 26, Brachipodium és Hedera aljnövényzettel), uralkodó az akác és a fekete nyár. Kultúrbehatás alatt. 1982. VI. 18. 38-39. A 8-9. gyűjtőhely kiszáradt nádasa, 1982. VI. 18. 40. Dráva-erdő, 1982. VI. 20. (Salicetum albae-fragilis ISSLER 26). Az erdő nem része a tájvédelmi körzetnek. A gyűjtések során két gombafajon is előkerültek mezíelencsigák. Pluteus atricapilluson Árion subfuscus egy példánya, 1982. VI. 15-én, a 21. gyűjtőhelyen. Ez VÁRHELYI Zoltán gyűjtése. Ugyanitt Russula cyanoxantha gombákon 3 Limax tenellus és 2 Árion subfuscus. A 40 gyűjtőhelyet képviselő 370 kvadrátnak csak kis részéből került elő csiga. A vizi gyűjtőhelyeken 100 kvadrátból 45-ben (45 %) , a 260 szárazföldi kvadrátból csak 2 23~ban (9,2 %). A gyűjtőhelyek állatföldrajzi hasonlóságának megállapításához chi próbát használtam. Gyakorisági megoszlások összevetése kettőnél több osztállyal SVÁB (1973) szerint. A szárazföldi csigák állatföldrajzi összetételére vonatkozó képet összevetettem UHERKOVICH (1978a, 1978b, 1981) eredményeivel. Az összevetés lehetőségét az teszi lehetővé a lepkék és csigák között, hogy mindkét állatcsoportot azonos elvek szerint osztályozták. A vizekben gyűjtött anyag minőségi és mennyiségi viszonyainak elemzése A vizi gyűjtések során 15 faj 119 egyede került elő a 25x25 cm-es kvadrátokból. Az előkerült fajok száma a Rigóc-patak, a halastavak, a Nagy- és Kisbók tüzetesebb átvizsgálásával feltehetően bővülni fog (l. táblázat). Az utóbbi évek száraz időjárása és a vízelvezetések miatt a vizi biotópok száma csökkent. A jövőben a halastavak fogják a vizet tározóként biztosítani a tájvédelmi körzet területén. Jelenleg a halastavak rekonstrukciója miatt a gátak közti területekről a vizet leengedték. A viz helyén lévő nádas alatt bűzös, fekete iszap található. A vizi fauna számára az év nagy részében szárazon maradó égerlápok sem kedvezőek. A három vizsgált égeres közül csak a Nagyberek vizszegélyén lévő égeres egyik mélyedésében (2. gyűjtőhely) fordult elő néhány holt héj. Hasonlóan kiszáradt az a gyűjtőhely, ahol 197 8. VI. 5-én holt Musculium héjak kerültek elő a lágy iszapból. A különböző vizinövényzettel rendelkező bitópok fajösszetétele eltér egymástól. A biotópok faj- és egyedszáma alacsony. Ennek ellenére jelentkeznek bizonyos szabályszerűségek. A nagybereki 4-6. gyűjtőhelyek bizonyultak faj- és egyedszámban a leggazdagabbnak. A.z Anisus vorticulus - Acroloxus lacu.stris konstans-domináns fajok á középtiszai Nymphoidetum peltatae társulásokban is jellegfajok (BÁBA 1977). Д 4-6. 118
