Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Marián M.: A Barcsi borókás kétéltű- és hüllő-faunája (Amphibia, Reptilia). - Amphibia and Reptilia fauna of Juniper Woodland of Barcs, Hungary

A békáknak à vizi ökoszisztémában betöltött szerepét olyan fajok táplálkozásának analizálásával tudjuk áttekinteni, amelyek az egész vegetációs időszakot a vizben töltik. Егек tipikus képviselője, területünkön, a kecskebéka. Mint minden béka, a Rana esculenta is csak mozgó állatokat zsákmányol, elsősorban a repülő szervezeteket, azután a vizén úszókat. A viz alatt nem tud táplálkozni. Étvágyát, anyagcseréjének intenzitását - piokiloterm szervezet lévén - a környezet .hőmérséklete befolyásolja. Ezért a hűvös tavaszi (március, április) és őszi hónapokban (szeptember, október) kevesebbet fogyaszt, mint a közbeeső időszakban. A párosodási időszak alatt (májsu) is kevesebbet eszik. Mindig azokat a szervezeteket zsákmányolja elsősorban, amelyek az adott időpontban és környezeti viszonyok között túlsúlyban vannak (JUSZCZYK 1950). A szitakötők (Odonata), vagy kérészek ( Ephemeroptera) átalakulásakor ezek lárváit vagy irnágóit. Esős időben az ilyenkor nagy számban megjelenő földi gilisztákat (Lumbricus terrestris), csigákat (házsa és hazátlan Gastropodakat egyaránt). A vizipókot (Argyroneta aquatica) és a növényeken élő, szárazföldi Araneidea-kat könnyen és nagy számban nyeli el. Meleg időben a növények virágait látogató méhekből és a parti növényzet hangyáiból is sokat fogyaszt. Különösen az ősz eleji hűvösödő időben, amikor a rovarfauna szegényedik, sok kétéltűt, főleg fiatal békákat zsákmányol. Saját faját is megeszi. A halakból - gyors mozgásuk miatt - csak keveset és csak a kis méretűeket ( 1,5-6 cm) pusztitjá. (JUSZCZYK 1950). Az emlősök közül néha elfogja a vizi cickányt (Neomys fodiens), ami ragadozó természetét bizonyítja. Mindent összevetve a polifág, igen változatos étrendü kecskebéka táplálékát főleg a legyek (Diptera), bogarak ( Coleoptera) és hártyás szárnyuak (Hymenoptera) alkotják. Mindazonáltal alkalomszerűen az egyéb taxonokba tartozó, vizben és vizkörnyéken élő szervezeteket is fogyasztja. A vizi ökoszisztémákban élő szervezetek tulszaporodását szabályozó, jelentős szerepet tölt be. A herpetofauna jellemzése A Barcsi borókás tájvédelmi körzetben 8 kétéltű faj (Triturus v.vulgàris L., Bombina bombina L., Pelobates fuscus LAUR., Bufo bufo L., Hyla arborea L., Rana dalmatina BONAP., R. esculenta L. és R. arvalis wolterstorffi FEJÉRV.) jelenlétét, állapítottuk meg. A hazánkban élő 15 amfibia-fajnak tehát több, mint felét megtaláltuk terűietünkön. Ezek mind a hat honi kétéltű famíliát képviselik. A Darány község területén megfigyelt zöld varangyot (Bufo viridis LAUR.) nem vettük fel a jegyzékbe. Hiányzik a tarajos gőte (Triturus eristatus LAUR.), amelynek jelenlétét Belső-Somogyban már kimutattam (Somogyszob: MARIAN 1957). Nem találtuk meg a sárgahasú unkát (Bombina variegata L.) sem, amelyet pedig 1954-56-ban, az ide mintegy 40 km távolságban lévő Zselicségben gyűjtöttem. A tavibékát (Rana ridibunda PALLAS) a kecskebéka helyettesíti. A hüllők б faja (Emys orbicularis /L./, Lacerta agilis L., Lacerta v. viridis LAUR., Anguis fragilis L., Coronella a. austriaca LAUR. és Natrix n. natrix L.) és 1 fajváltozata (Natrix natrix L. var. persa PÁLL.) került elő vizsgálataink folyamán. A Magyarországon élő 15 reptilia fajnak tehát kb. egyharmada él itt. A hazai б reptilia családból nincs képviselője a Vakondokgyik-félek (Scincidae) és a Viperafélék (Viperidae) családnak. Az előbbibe sorolt magyar gyik (Ablepharus kitaibelii fitzingeri MER TENS) hiánya érthető, hiszen a körzet ökológiai viszonyai nem megfelelőek számára. 184