Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVI. - Natura Somogyiensis 32. / Miscellanea 16. (Kaposvár, 2018)
Uherkovich Á. - Nógrádi S.: A tegzesek (Trichoptera) kutatásának eredményei a Dráva hazai vízgyűjtőjén az elmúlt negyven évben
78 Natura Somogyiensis Limnephilus stigma Curtis, 1834. A fajt korábban nem közölték Magyarországról. Egy régebbi, korábban publikálatlan példánya került elő Jósvafőről (Nógrádi et al. 1998), majd a kilencvenes évek közepén csaknem egyszerre fogták a Zempléni-hegységben (Füzér, László-tanya, 1995. VI. 15., leg. Papp Viktor Gábor) és a gyékényesi Lankócierdőben. Utóbbi helyen azóta is rendszeresen előfordul, néha nagyobb egyszámban. Például 2004. VI. 6-án 20 <S és 14 $ példányt (leg. Uherkovich Á.), míg 2010. VI. 9-én 74 S és 60 $ példányt (leg. Oláh J., Szivák I., Uherkovich Á.) fogtunk. Limnephilus subcentralis Brauer, 1857. Érdekes ennek a fajnak az adatsora: bár négy helyről került elő Somogy megye területén, az összes példányt az 1987-88. években gyűjtöttük (Nógrádi 1992). Ezeken a helyeken előtte is, utána is sokszor gyűjtöttünk, de további példányokat nem láttunk. Ez mellett az Újhelyi-féle tegzes-gyűjtemény revíziója során Nógrádi (1995) egy régebbi soproni egyedét is találta, ez addig közöletlen volt. К Limnephilus elegans Curtis, 1834 „klasszikus” hazai lelőhelye Magyarszombatfa, ahonnét először Újhelyi (1981) közölte, mi fénycsapdával és személyes gyűjtésekkel számos további példányát fogtuk a nyolcvanas években (Uherkovich, Nógrádi 1992). Ezek mellett a Zselicből (Nógrádi, Uherkovich 1990) és a Szigetközből (Uherkovich, Nógrádi 1991) is előkerült. Az utóbbi években a fenti helyeken nem gyűjtöttünk, másutt nem kerültek elő további példányai. Sajnos, első, leggazdagabb lelőhelye nagymértékben degradálódott, a lelőhely közelében lévő láp illetve láprét erősen kiszáradt, a patakmedret sokfelé szabályozták. Ottani, jelen állapotát rendszeres terepmunkával lehetne megfigyelni. Az Erotesis baltica McLachlan, 1877 országszerte hat helyről volt ismert (Nógrádi, Uherkovich 2002). Nagyon ritka, hiszen mindenhol csak egy-egy példányát gyűjtöttük. A Dráva menti kutatások viszonylag késői szakaszában fogtuk Vízváron (2006. május 22. 1 (?), tehát ez a hetedik hazai lelőhelye és hetedik ismert példánya. Védett és védelemre szoruló fajok A két, fokozottan védett hazai faj közül az egyik, a Platyphylax frauenfeldi Brauer, 1857 a Dráva mentén több helyen, több alkalommal előkerült, bár éppen az utóbbi másfél évtizedben egyetlen példányát sem fogtuk. Első példányait a hetvenes évek végén gyűjtötték, ezeket az adatokat Újhelyi (1981a, 1981b) közölte. Később a Dráva mentén több helyről, beleértve a vízgyűjtő többi részét is, valamint a Zselic két pontjáról került elő (Uherkovich, Nógrádi 1997a). A nyolcvanas, kilencvenes évektől az ezredfordulóig többfelé észleltük, egyes helyeken gyakorinak tűnt (Szentborbás, Őrtilos, Vízvár). 2000-ben, a Vízvárnál illetve Őrtiloson gyűjtött imágók pároztatása után sikerült egy teljes életcikluson át felnevelni egy újabb nemzedéket, és ez alatt megismerni a fejlődési alakokat, illetve azok életmódját, táplálkozását (Malicky et al. 2002). Fokozottan védett faj, 100 000 Ft a természetvédelmi értéke. A védett fajok közé sorolják az előbb már tárgyalt Limnephilus elegans Curtis, 1834, valamint a vízgyűjtő területén egykor nem ritka Oligotricha striata (Linnaeus, 1758) fajt. Mindkettő megritkult vagy talán el is tűnt az elmúlt két évtizedben. Ugyancsak a védett fajok közé tartozik a Rhyacophila hirticornis McLachlan, 1879, amely a drávai vízgyűjtő mecseki területének egyik kisebb vízfolyásában él, a pécsi Éger-völgyben. Itt egészen az utóbbi időkig szép állománya tenyészett. Ez a faj ezen kívül megtalálható még a Mecsek néhány további pontján, valamint a Kőszegihegységből és Zalaszántóról is vannak adatai (Nógrádi, Uherkovich 2002). Kis, elszigetelt, sérülékeny populációi minden bizonnyal erősen veszélyeztetettek. A hazai tegzes faunának összesen csak 10 faja került fel a védettségi listákra. A fajok veszélyeztetettségét tekintve meglehetősen hosszú listát lehetett összeállítani ilyen szempontok alapján. A 20 éve elkészült veszélyeztetettségi lista (Nógrádi, Uherkovich
