Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
4. Alkalmazott módszerek - 4.1. Vizsgált területek és mintagyűjtés
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 63 Ormánsági területek (pontszerű mintavételben) Az Ormánságban településen élő nyest táplálkozását Pettend községben (Baranya megye, É 46°00’, K 17°41 ’ 1. ábra) vizsgáltuk. A hullatékokat pontszerű mintavétellel, a település szélén álló vadászház tetejéről és a ház közvetlen, néhány méteres körzetéből gyűjtöttük. A minták a márciusi és áprilisi, kölyöknevelési időszakból származtak, az anya táplálékát reprezentálták. A nyest anyát közvetlenül, valamint a tetőszerkezetben nevelkedő kölykök hangját ebben az időszakban többször is megfigyelte Kolozsi Géza hivatásos vadász. A falu melletti területeken jellemzően szántóföldi művelés folyt, a szántóföldek területi aránya kb. 70-75% volt. A településen kívül élő nyest táplálkozását Pettendtől 5,1 km-rel déli irányban található nagy kiterjedésű mezőgazdasági művelés alatt álló területen gyűjtött hullatékok alapján vizsgáltuk. A mintavételi pont a Korcsina-csatoma parti zónájában található öreg fűzfa volt (Kétújfalu és Lakócsa között, Somogy és Baranya megye határa, É 45°55’, K 17°41 ’). A fa széles ágvillájában - a nyest rendszeres pihenőhelyén - nagyszámú hullatékot gyűjtöttünk március végén, melyek közül csak a nem régi (legfeljebb 3-4 hetes), ép mintákat dolgoztuk fel. A hullatékokból kigyűjtött, tisztálkodás során lenyelt ragadozó fedőszőrök mikroszkópos morfológiai (Teerink 1991, referencia szőrminták) vizsgálata is a nyest előfordulását támasztotta alá, a terület inkább erdősültebb részeihez kötődő nyuszttal szemben. A csatomapartot keskeny éger- és fűzliget kísérte, a szántóföldeket (a táblákat) fűz és kökény bokrokkal fedett vízelvezető árkok szegélyezték. A területen végzett élve fogó kisemíős csapdázás eredménye alapján, 2003 telén és tavaszán a rendelkezésre álló kisemíős biomassza lényegesen alacsonyabb volt, mint a felmérésben szereplő többi évben (Lanszki et al. 2006). Somogy megyei falvak és mezőgazdasági üzemek (pontszerű mintavételben) Településen és mezőgazdasági üzemekben élő nyestek hullaték mintáit Somogy megye középső és északi területének kis falvaiban és a környezetükben található mező- gazdasági üzemekben gyűjtöttük (Lanszki et al. 2009). A helyszínek kiválasztásának elsődleges szempontja, a nyest táplálkozásvizsgálata mellett, potenciális gyöngybagoly (Tyto alba) fészkelő, illetve köpetelő helyek keresése volt. A mintagyűjtést 2006 szeptemberében és októberében 20 helyszínen, területenként 1-1 alkalommal végeztük. A táplálék-összetétel vizsgálatban azokról a helyszínekről származó anyag szerepel, ahol a mintaszám elérte legalább az 50-et. Ennek a feltételnek 12 helyszín felelt meg. A mintavételi helyszínek (és mintaszámok) a falvak esetén az alábbiak voltak (1. ábra): Somogysimonyi, katolikus templom (n=75 hullaték minta), Nemesvid, katolikus templom (n=145), Csákány, katolikus templom (n=80), Nagyszakácsi, katolikus templom (n=84), Somogyvár, katolikus templom (n=106), Polány, evangélikus templom (n=101), Felsőmocsolád, magtár (n=80) és Kisgyalán, magtár (n=203). A falvakban sokféle gyümölcs termesztése és főként baromfitartás volt jellemző. Az alábbi mezőgazdasági üzemekben végeztünk mintagyűjtést: Somogyvár, istálló és magtár (n=104), Somogyjád- Magyaróvölgy, istálló (n=l 11), Memyeszentmiklós, magtár (n=82) és Memye, magtár (n=52). Az egyes helyszínek élőhely típusainak eloszlását a Corine Land Cover felszín- borítási adatbázis 1: 100 000 méretarányú térképen, a nyest hullaték gyűjtő helytől, mint középponttól kiindulva 700 méteres sugarú körön belül (153,1 ha) határoztuk meg. A mezőgazdasági üzemek körül meghatározó volt a szántóföldi művelés (átlagos terület- arány 72,6%), de az épületek és parkjuk (8,4%), a rét és legelő (4,2%), az erdő (8,2%) és a vizes élőhelyek (6,6%) kiterjedése is számottevő volt.
