Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 135 Relatív távolság 0 5 10 15 20 25 3 2 l Neiaesvíd Kiagyalón Csákány Nagyszakácsi Somogyvár 1 Mernyeszentm. Somogyjád Somogysiaonyi Somogy vár 2 FelsSmocsolád Polány Hernye 55. ábra: Különböző területeken élő nyestek nyári-őszi táplálék-összetételének hasonlósága hierarchikus klaszteranalízissel (adatok: Lanszki et al. 2009) Megjegyzés: fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti százalékos részesedése (B%) alapján; távolság mérés Pearson korrelációval; helyszínek besorolása a területek leírásánál található. A 12 vizsgált helyszínen a nyestek összesített tápláléklistáján 91-féle táplálékelem fordult elő, melyből 12 különböző kisemlős, 1 nagyvad faj (őz), 7 háziállat, 4 vadon élő madár, 2 hüllő, 1 kétéltű, 3 hal és 33 gerinctelen, összesen 63 állat taxon (+ kutya/macs- ka táp) fordult elő. Az összesen 27 növényi táplálék taxon között 13 gyümölcs, 11 mag és 3 egyéb növényi anyag szerepelt. Az állati táplálék biomassza részesedése alapján, a nyestek standardizált táplálkozási niche-e közepesen szűk volt (Bsta, faluban: 0,25±0,019, mezőgazdasági üzemben: 0,23±0,027). A két élőhely típus közötti különbség nem volt jelentős (kétmintás t-próba, t10=0,547, P=0,597). Legmagasabb értéket Somogysimonyiban (0,32) kaptunk, ahol az egyes táplálék csoportok fogyasztása viszonylag kiegyenlített volt, legalacsonyabb értéket (0,14) pedig Nagyszakácsiban tapasztaltunk, ahol kiemelkedően nagyarányú volt a madárfogyasztás (54. ábra). Háziállat, kártevő rágcsáló és hulladékfogyasztás A falvakban és a külterületi mezőgazdasági üzemekben élő nyestek egyaránt viszonylag nagy biomassza részesedéssel fogyasztottak háziállatokat (52. és 53. melléklet). A csak állati eredetű táplálékot alapul véve a baromfi és a baromfitojás legnagyobb arányban (B%) Memyén (47,9%) és Polányban (43,1%) fordult elő (utóbbi helyszínen ebből aházinyúl részesedéseO,9%). Galamb Somogyv ár külterületén (0,2%) és Felsőmocsoládon (5,9%), sertés Nemesviden (0,6%), házi macska Somogyvár belterületén (0,5%) szerepelt táplálékként. Kisgyalánban egy minta a falu egyik házából kirepült zöld alapszínű hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) tollmaradványait tartalmazta. Kutya-, vagy macskatáp fogyasztást Somogysimonyiban (2,4%) és Polányban (3,2%) mutattunk ki. Somogyjádon kutya is szerepelt táplálékként (0,4%), amelynél a mintában talált légybábok miatt dögfogyasztás valószínű. Háziállat tetem, illetve állatvágási maradék fogyasztása (légybáb és háziállat maradvány együttes előfordulása esetén) egyes területeken jelentős volt (Nemesviden 33%, Nagyszakácsiban és Somogyjádon 25%, Kisgyalánban 19%). Az állati eredetű táplálékon belül, a házi egér- és a vándorpatkány biomassza számítás szerint fogyasztása több településen is meghaladta a 10%-ot (52. és 53. melléklet). Kiugróan nagyarányú volt ezeknek a kártevő kisemlősöknek a fogyasztása
