Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
136 Natura Somogyiensis Memyeszentmiklós külterületi mezőgazdasági üzemében (41,9%) és Felsőmocsolád belterületén (28,9%). A nyest ürülékekben számos, eleve emészthetetlen, hulladék anyag fordult elő. Ezek a következők voltak: fadarabka (51 esetben), cserép/tégla darabka (12), nejlon és szalma (10-10), madzag és faldarab (9-9), alufólia és papír (8-8), gumi darabka (7), szalámi héj (6), műszálas zsinór (4), salak (3), elektromos kábel, mészkő és falevél (2-2), hungarocell, szivacs, üveggyapot, rongy, vas-, kerámia darabka, birka gyapjú (1-1) és ismeretlen anyag (1). A faluban élő nyestek esetében a nem táplálék és a táplálék elemek előfordulási eseteinek egymáshoz viszonyított aránya: 4,5: 95,5, a külterületen élők esetében: 3,8: 96,2 volt, az élőhely típustól függő eloszlásbeli különbség nem volt szignifikáns (Chi-négyzet próba, x2i=0>75, P=0,388). Ormánsági kistelepülés és mezőgazdasági művelés alatt álló terület Az Ormánságban vizsgált nyestek fontos tavaszi táplálékát Pettend falusi környezetében, és a Korcsina-csatoma menti mezőgazdasági környezetben egyaránt a pocok fajok jelentették. Közülük meghatározó a mezei pocok és az erdei pocok volt (54. melléklet). Ezek mellett különböző erdeiegér fajokat, patkányt, a Korcsina mentén élő nyest güzü- egeret, Pettenden házi-/güzüegeret, mogyorós pelét és rovarevőket, például vakondot is zsákmányul ejtett. A Korcsina-csatoma mentén élő nyest menyétet (1 eset) és mezei nyulat (2 eset) is evett. A kisemlős táplálék (56. ábra) azonban csak a településen élő nyest számára volt elsődleges (37,9%). Ugyanakkor a kisemlősök mezőgazdasági művelés alatt álló területen csak másodlagos szerepet töltöttek be (39,2%), elsődlegesen fontosak a madarak voltak (56. ábra). A madártáplálék (22,5%, ill. 48,0%, a két területen, 56. ábra) alapvetően kis testméretű énekesmadarakból állt, emellett tojást különösen a Korcsina mentén élő nyest fogyasztott gyakran. A Pettenden élő nyest gyíkot, a Korcsina mentén békapetét is evett. A gerinctelenekből álló táplálék mindkét területen fajokban gazdag volt, de a gyakori fogyasztás kis mennyiségi részesedéssel járt együtt. A településen gyűjtött mintákban emberi környezetben fellelhető táplálék, így baromfi és kutya/ macska táp is szerepelt. A faluban élő nyest növényi tápláléka változatosabb fajösszetételű volt. Fűfélék, magok, valamint házi és vadon termő gyümölcsök is előfordultak benne, míg a Korcsina mentén élő nyest táplálékában kizárólag vadon termő gyümölcs (csipkebogyó) szerepelt (54. melléklet). A Pettenden élő nyest táplálékában 21 állat és 8 növényi táplálék taxont, a Korcsina- csatoma mentén élő nyest táplálékában 18 állat és 1 növény taxont mutattunk ki a rövid időtartamú vizsgálatban. » Az állati táplálék relatív előfordulási gyakoriság adatai alapján számított standardizált táplálkozási niche-szélesség duplája volt Pettenden, mint a Korcsina-csatoma mentén (Bsta, faluban: 0,34, mezőgazdasági művelés alatt álló területen: 0,18), és a fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti részesedése alapján is nagy különbséget tapasztaltunk (Bsta, 0,26, ill. 0,17). A kistelepülésen élő nyest hullaték mintáiban eleve emészthetetlen, többségükben szervetlen anyagok is előfordultak. Ezek az alábbiak voltak: szalámi héj (1 hullatékban), nejlon darabka (2), műanyag szál (1), műanyag tömítőgyűrű (2), gumi darabka (2), gumi kötél (1), papír, pl. WC papír, papír zsebkendő (4), madzag (2), hungarocell golyócska (1), fadarabka (1). A csatorna mentén élő nyest táplálékában ilyen anyagok egyetlen esetben sem szerepeltek. A két különböző élőhely típusban a nyestek tavaszi táplálékösszetétele taxonómiailag határozottan különbözött egymástól (Chi-négyzet próba, X26=62,93, P<0,001).
