Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.4. Eurázsiai borz

Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 123 _100 6 80 Í 60 c/j '§ 40 & 20 Ü 0 m o o o © S' D .a 5 n X/l 1) T3 N (Z) <D in o © © © ’C? > 05 '05 >> V i in 1 in rn © © 1 © © H <D xh o £ "G <D ÍU QO <L> > > X ÖO > O Élőhely Élőhely Emberi kömye­Tömegkategória (g) zóna típus zethez kötődés 44. ábra: A borz táplálék-összetétele a fogyasztott állatok tömege, jellemző élőhely zónája, élőhely típusa és emberi környezethez való kötődése alapján (átlagiSE) e) Megvitatás A mezőgazdasági művelés alatt álló területen végzett vizsgálatainkban szereplő borzok táplálék-összetételeiben csak annyi a közös vonás, hogy az évszaktól függő különbségek többé-kevésbé jelentősek, a táplálékmintázatokban azonban az egyes területek között kevés a hasonlóság. A Fonó körzetében élő borz táplálkozásában három táplálék típus játszott fontos sze­repet. Leggyakoribb táplálékai tavasszal és nyáron gerinctelenek, ősszel növények vol­tak, de ősszel a kisemlősök fogyasztási gyakorisága megközelítette a növényekét. Összességében, a gerinctelenek fogyasztása a tavaszi csúcsot követően őszig csökkent, ezzel együtt a kisemlős fogyasztás nőtt, a növényfogyasztás pedig a tavasszal tapasztalt­hoz képest nyáron visszaesett, majd ősszel jelentősen megemelkedett. A gerinctelenek­ből álló táplálékban főként ízeltlábúak szerepeltek, de a földigiliszták szerepe is számot­tevő volt. Tavasszal és ősszel a kukorica, nyáron a gyümölcsök fogyasztási gyakorisága volt magas. Szénhidrát forrásként szerepük van a zsírtartalékképzésben, ezáltal a borz sikeres áttelelésében. A fonói területen lezajlott élőhely változás eredményeképp nőtt a gyomnövényzet borítás, ami kedvezett a kisemlősöknek (köztük főként a mezei pocok­nak), így a kisemlős fogyasztás gyakoribbá vált. A kisemlősök szerepe azonban egyetlen évszakban, vagy időszakban sem vált meghatározóvá. A fonói területen élő borz táplá­lék-összetétele a Goszczynski et al. (2000) által leírt, földrajzi szélességtől függő min­tázatot alapul véve inkább az Európa délebbi területein élő borzokéhoz mutatott nagyobb hasonlóságot. Ez eltérést jelent az összes többi hazai vizsgálattól. Kétújfalu körzetében, a borz táplálékában a kisemlősök és a növények váltakozva domináltak, egyéb táplálékféleségek pedig csak kis mennyiségi arányban szerepeltek benne. Hasonló kisemlős dominanciájú borz táplálék-összetétel a külföldi vizsgálatok­ból nem ismert (7. melléklet), a kisemlősök jelentősebb fogyasztási gyakoriságát is kevés tanulmányban említik (Ryszkowski et al. 1971, Sidorovich 1997). Az időszakon­kénti kisemlős dominancia hátterében a rendelkezésre álló jelentős kisemlős készlet állhat, amit későbbi fejezetben részletesebben is bemutatok. A mi földrajzi szélességün­kön tapasztalt nagyarányú növényfogyasztás nem számít rendhagyónak (7. melléklet). A borz kedveli a tejes érésben levő kukoricát, de a vadetető helyekre, szórókra kihelyezett kukoricaszemet is elfogyasztja. A gerinctelenek gyakori, de alacsony számított biomasz- sza részesedés szerinti fogyasztását tapasztaltuk. Abban a tekintetben hasonló volt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom