Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.4. Eurázsiai borz
122 Natura Somogyiensis «a 40 30 20 10 o. H 0 .23 U “8 1 —1 C/J $2 c3 C/i-cd =3 e *c3 <73 gf a p ÖO IS cc ■s 5 O* H O X "iá-Ü oá Táplálék típus * A z 43. ábra: A borz általános táplálékmintázata Magyarországon (átlag±SE) Megjegyzés: E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, hullaték és gyomortartalom vizsgálati adatok alapján. Táplálkozási niche-szélesség A borzok táplálkozási niche-szélessége a 13 fő táplálék taxonra alapozott értékelés szerint viszonylag szűk volt (Bsta, 0,21 ±0,03). A területtől függő különbség e tekintetben nem volt számottevő (ANOVA, F3=l,81, P=0,319). Zsákmányválasztás A borzok fogyasztott zsákmányállatainak több mint felét (átlagosan 52,3%) nagyon kisméretű (<15 g) állatok (főként gerinctelenek) alkották (44. ábra). A kisméretű fajok (15-50 g, főként kétéltűek és kisemlősök) fogyasztása szintén gyakori volt (45,2%). 50 g-nál nagyobb tömegű táplálékállatokat (pl. hüllők, halak) nagyon ritkán ettek a borzok. Az átlagoshoz közeli prédatömeg eloszlás mintázatot egyedül Kétújfalu körzetében tapasztaltuk, míg a Fonó körzetében és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben élő borzok táplálékának zömét (71,7-77,8%) igen kisméretű préda fajok alkották. Ugyanakkor a gyomortartalom vizsgálatokban a kisméretű (15-50 g) zsákmányállatok fogyasztási aránya volt meghatározó (82,9%) és az átlagosnál jelentősebb volt az 50 g-nál nagyobb tömegű állatok választása is (7%). Szignifikáns területtől függő különbséget mutattunk ki a préda tömege szerinti eloszlásokban (Chi-négyzet próba, X215 =178,88, P<0,0001). A borz hullaték és gyomor mintákból kimutatott zsákmányállatok döntő többsége (82,5- 97,6%) talajszinten élt (44. ábra). A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben élő borz zsákmányolt számottevő arányban vizes élőhelyekhez kötődő zsákmányállatokat (13,2%). A többi területen ennek, továbbá általában a bokrokon és fákon élő fajoknak a fogyasztása elenyészően ritka volt. A területtől függő különbség szignifikánsnak bizonyult (x26=53,65, P<0,0001). A borzok zsákmányállatainak átlagosan 42,3%-a élőhely generalista faj volt (44. ábra). Területtől függően, a fennmaradó táplálék fajok nagyobb része vagy fás szárú növényzettel borított élőhelyekhez kötődött, pl. Fonó körzetében és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (32,3%, ill. 30,5%), vagy nyílt területeken élt, pl. Kétújfalu körzetében (38,2%) és gyomortartalom alapján (70,1%). A területtől függő különbség szignifikáns volt (x26=153,45, P<0,0001). A borzok táplálékának átlagosan kétharmadát (66,4%) vadon élő állatok tették ki (44. ábra), legalacsonyabb, de ekkor is 50% feletti értéket Fonó körzetében (51,5%), legmagasabbat a gyomrokban (86,1%) kaptuk. A borz ritkán (0,6%) választott kimondottan emberi környezetben előforduló fajokat. A fennmaradó részt vegyes kötődésű fajok tették ki. A területtől függő különbség ebben az esetben is jelentősnek bizonyult (x26=44,28, P<0,0001).
