Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.2. Aranysakál
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 107 (87,5%), azután fogyasztásuk visszaesett tavasszal (59,6%) és nyáron (48,7%), majd ősszel ismét megemelkedett (77,3%). Vaddisznóval tavasszal táplálkozott gyakrabban (3,4%). Egyéb táplálék csoportok fogyasztásában loglineáris analízis alapján nem volt számottevő évszakos különbség. Az elfogyasztott táplálék számított biomassza részesedése (B%) alapján a kisemlős fogyasztásban kisebb mértékű ingadozás mellett, de ugyanez a tendencia figyelhető meg: téli csúcs (89,6%), tavaszi és nyári visszaesés (70,2 és 73,4%), majd a kisemlősök őszi fogyasztásának emelkedése (86,9%). A vaddisznófogyasztás tavasszal (14,0%), a háziállat tetemből fogyasztás szintén tavasszal (10,5%), a növényfogyasztás nyáron (8,3%) volt legnagyobb arányú. A 2003-as év kemény telén és az azt követő száraz nyáron ugyan csökkent a sakál kisemlős fogyasztása (29. és 30 ábra), azonban az évek közötti különbség statisztikailag nem volt jelentős. A többi évvel összevetve, 2003-ban és 2004-ben a sakál az étrendjét főként vaddisznóval (malaccal és döggel), valamint 2003-ban háziállat döggel és növénnyel egészítette ki. Más táplálék taxonok esetében nem tapasztaltunk lényeges évek közötti különbséget (23. melléklet). Az év x évszak interakció sem volt jelentős. A tíz fő táplálék kategóriára alapozott számítás szerint, a sakál standardizált táplálkozási niche-e szűk volt (Bsta, 0,06±0,01). Az évszakos eltérés nem volt jelentős (MANOVA, F3=l,51, P=0,233), az évek közötti különbség viszont szignifikánsnak bizonyult (F3=18,10, P <0,0001); 2003-ban mértük a legszélesebb táplálkozási niche-t (0,14), a másik három évben ennek értéke igen alacsony volt (0,03-0,04). c) Sakál kölykök táplálék-összetétele Görögországban, sakálkotorék körül gyűjtött hullaték minták alapján vizsgáltuk a sakál kölykök táplálék-összetételét. A vizsgálat arra az időszakra vonatkozik, amikor a sakál kölykök még függnek a szüleiktől és a segítő státusú nagyobb testvéreiktől, de apró állatokon, pl. ízeltlábúakon, gyíkokon már elkezdenek vadászni tanulni. Az előfordulási esetszámokon és a biomassza számításon alapuló táplálék-összetétel (31. ábra) közötti összefüggés nem volt szoros (Spearman korreláció, rs-0,08, n=9, Házi- Madár Növény Nagy- Kis- Nyúl Raga- H,K,H Gerincállat vad emlős dozó telenek Táplálék típus 31. ábra: Az aranysakál táplálék-összetétele a kölyöknevelési időszakban, Görögországban (adatok: Lanszki et al. 2009) Megjegyzés: fehér oszlopok - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, fekete oszlopok - fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti százalékos összetétele, H,K,H - hüllők, kétéltűek és halak együtt, Nestos folyó torkolatvidéke.
