Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.1. Vörös róka
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 103 Körzetben vizsgált róka tavaszi és nyári táplálékában jelentősebb volt a fácánfogyasztás. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken apróvad kibocsátás és apróvad vadászati hasznosítás nem folyt, így sebzett példányok sem maradhattak vissza. A fogyasztás predációból és a természetes mortalitásból adódó dögevésből származott. Az erdei területeken kapott táplálékmintázat az Európa középső területein vizsgált rókák táplálék-összetételéhez mutatott nagyobb hasonlóságot. Lápvidék (rókakölykök tápláléka) Fehérvíz lápterületén, tavasz végén és nyár elején, kotorék körül gyűjtött róka ürülék mintákhoz képest más közép-európai, vagy magyarországi területeken (5. melléklet) sáv mentén gyűjtött tavaszi és nyári mintákban lényegesen nagyobb arányú volt a növények (főként a gyümölcsök) előfordulása. Az anya feltehetően növényeket közvetlenül nem hord a kölykei számára, elegendő mennyiségű szénhidráthoz és vitaminokhoz - közvetve - a zsákmányállat gyomortartalmából jutnak a kölykök, továbbá maguknak kell megkeresniük a közelben érő gyümölcsöket. Ezzel szemben, a szuka a nagyobb testű állatok maradványait (bőrt, csontot) a kotorékhoz hordja, amelyekkel a kölykök napokig is játszhatnak (Lloyd 1980), eközben több-kevesebb mennyiségben fogyasztanak is belőlük. Ezt jelzi például a vizsgált mintákban a vaddisznó gyakori előfordulása, de biomasz- sza számítás szerinti alacsony részesedése. A gyakori rovar- és gyíkfogyasztásban viszont már a kölykök önálló táplálékszerzésének, nevezetesen a vadászmódszerek elsajátítási folyamatának (táplálékkeresésnek és elejtésnek) lehet nagyobb szerepe. A lápvidéken megtalált rókakotorék településtől (3,1 km), valamint mezőgazdasági területektől (1,1 km) való távoli elhelyezkedése eredményezhette a háziállatok és a mezei nyúl egyes hazai vizsgálatokban tavaszi, nyári időszakban tapasztaltnál (Erdei 1977, Lanszki et al. 1999) alacsonyabb fogyasztását. Érdekes, hogy a nyúlon kívül a madarak fogyasztása is elmaradt attól, amit skóciai lápvidékeken tapasztaltak (Kolb és Hewson 1979, 1980, Leckie et al. 1998), ezzel ellentétesen alakult a kisemlősök táplálkozási szerepe. A vizes élőhelyek meghatározó kiterjedése ellenére, a róka viszonylag ritkán fogyasztott kimondottan vizes élőhelyekhez kötődő fajokat. A fűzlápon és az égererdőben gyakori, élőhely generalista erdeiegerek ritkán szerepeltek a táplálékában. Ezzel szemben a nyílt területeken, így az időszakosan kiszáradó magas-sásosban, valamint az év nagy részében száraz füvű lápréten élő Micro tus pocokfajokat előnyben részesítette (Macdonald 1977), és az ürge is viszonylag gyakori táplálékát jelentette. A vizsgált lápvidéken a róka táplálkozási niche-e a pocokfélék dominanciája miatt szűk volt, ugyanakkor a tápláléka, a rövid vizsgálati időszak ellenére, és más területekkel összehasonlítva, állatfajokban igen gazdagnak bizonyult. Az anya róka által hordott sokféle táplálék lehetőséget ad arra, hogy a kölykök, önállóvá válásuk után a sokféle táplálék fajjal való találkozások alapján maguk is sokféle táplálékforrást legyenek képesek hasznosítani. A vörös róka a leggyakoribb, ebből adódóan alighanem a legfontosabb ragadozó emlősünk, sok területen csúcsragadozó is. Gazdasági és természetvédelmi jelentőségét mesz- sze alulreprezentálta a korábbi hazai kutatottsága. Az elmúlt húsz évben végzett, kiterjedt hullaték és gyomortartalom elemzéseink alapján élőhely típusonként részletes ismeretekhez jutottunk a hazai vörös róka táplálékmintázatát illetően. Összességében, vizsgálataink szerint a róka legfontosabb táplálékai kisméretű, talajszinten és vadon élő állatok, elsősorban rágcsálók. Testfelépítése is elsősorban a kisméretű állatok elejtésére teszi alkalmassá. A kisemlős táplálékát időszakosan, akár jelentős mértékben is, más táplálék típusokkal egészíti ki. Táplálkozási opportunizmus jellemzi, kiválóan alkalmazkodik az élőhelyen adott időszakban jellemző táplálék kínálathoz, gyors táplálékváltással a számára legkedvezőbb táplálékforrásokat hasznosítja. Mindezeket a táplálék-összetétel vizsgálataink alátámasztják. A róka táplálkozási
