Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.1. Vörös róka
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 99 Zsákmányválasztás A különböző területeken vizsgált vörös rókák, az élőhely típusától függetlenül a kis tömegű, 15 és 50 g közötti tömegtartományba sorolt állatokat zsákmányolták leggyakrabban (átlagosan 61,4%, terjedelem 37,4-84,8% 27. ábra, 37. melléklet). Ebbe a kategóriába tartozik a kisemlős fajok döntő többsége. Legritkábban a Fehérvízi lápon, leggyakrabban a tiszántúli területeken fogyasztottak a rókák ebből a tömegtartományból. Viszonylag gyakran zsákmányoltak igen kistömegű (<15 g) fajokat is (átlagosan 19,2%, terjedelem 1,7-43,8%, 27. ábra). Legritkábban a tiszántúli területeken vizsgált rókák gyomrában, leggyakrabban a Lankóci erdőben és a Fehérvízi lápon (40,5%) élő rókák (utóbbi esetben róka kölykök) hullatékában lehetett ebbe a tömegtartományba sorolni a táplálékállatokat. Az 51 és 300 g közötti tömegtartományba tartozó zsákmányállatokat a rókák viszonylag ritkán választották. A közepesen nagy (301-1000 g) és a nagy tömegű (>1000 g) kategóriába tartozott a táplálékállatok összesen 14,1%-a. Legritkábban a Lankóci erdőben (2,0%) és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (2,5%), leggyakrabban Abádszalók (40,8%), Zics (24,8%) és Jászárokszállás (20,5%) körzetében élő rókák fogyasztottak nagy tömegű állatokat (pl. mezei nyulat). Az élőhely típustól (mező- gazdasági és erdei), valamint a vizsgálati minta típusától (hullaték, ill. gyomor) függő különbség a fogyasztott zsákmányállatok tömege szerinti eloszlásokban jelentősnek bizonyult (Chi-négyzet próba, x2]0=835,87, P<0,0001). A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken élő rókák gyakrabban választottak 15-50 g-os (67,7%) és ritkán 15 g-nál kisebb tömegű préda (22,5%) fajokat, ugyanakkor az erdei környezetben élő rókák fogyasztottak leggyakrabban 15 g-nál kisebb tömegű állatokat (36,2%). A gyomortartalom vizsgálatokban viszont a 15-50 g-os prédatartományba sorolt állatok nagyarányú fogyasztása (67,2%) mellett számottevő volt az 1000 g feletti állatok zsákmányolása is (12,6%). A választott préda fajok döntő többsége (átlagosan 91,9%, terjedelem 80,8-97,0%) talajszinten élt (27. ábra). Legalacsonyabb arányban a mikei területen, leggyakrabban Jászárokszállás körzetében fogyasztottak a rókák talajszinten élő állatokat. A fákon és cseijéken élő fajok fogyasztása nem jellemző a talajszinten élő vörös rókára, ezek fogyasztási aránya alacsony volt (átlagosan 4,8%). Legritkábban a tiszántúli területeken (1,8%), leggyakrabban Látrány (8,8%) és Fonó (8,2%) körzetében fogyasztottak ebből a csoportból. A vizes élőhelyhez kötődő fajok fogyasztása szintén nem volt jellemző a rókára (átlagos fogyasztás 3,3%). Legritkábban a Jászárokszállás (0,4%) és az Abádszalók (0,7%) körzetében élő rókák, leggyakrabban Petesmalomban (halastavak mentén) élő rókák (11,4%) választottak vizes élőhelyhez kötődő fajokat. Az élőhely típusától és a vizsgálati minta típusától függő különbség a zsákmányállat jellemző élőhely zónája szerinti eloszlásokban jelentős volt (y24=101,16, P<0,0001). A mezőgazda- sági művelés alatt álló területeken élő rókák a nagyarányú talajszinten élő zsákmányállat fogyasztás (94,1%) mellett viszonylag gyakran fogyasztottak bokrokon, fákon élő prédát is (4,6%). Az erdei területeken élő rókák ennél is gyakrabban fogyasztottak bokrokon, fákon élő (6,6%) és viszonylag gyakran vizes élőhelyekhez kötődő (4,7%) állatokat. A gyomor mintákban fordultak elő leggyakrabban talaj szinten élő állatok (95,2%). A választott préda többsége (átlagosan 45,9%) nyílt élőhelyekhez kötődött, de szintén jelentős része (39,1%) élőhely generalista volt, azaz nyílt és fedett élőhelyeken egyaránt előfordult, míg kisebb része (15%) erdei és bozótos (fedett) élőhelyekhez kötődött (27. ábra). Nyílt területeken élő állatokat leggyakrabban a Tiszántúlon (72,4%), legritkábban a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben élő rókák (7,4%) zsákmányoltak. Erdei állatokat leggyakrabban a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (60,3%) élő rókák zsákmányoltak. A terület típusától és a vizsgálati minta típusától függő különbség a zsákmányállat jellemző élőhely típusa szerinti eloszlásokban, ebben az esetben is jelentősnek
