Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)

5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.1. Vörös róka

100 Natura Somogyiensis Élőhely Élőhely Emberi kömye­Tömegkategória (g) zóna típus zethez kötődés 27. ábra: A vörös róka táplálék-összetétele a fogyasztott állatok tömege, jellemző élőhely zónája, élőhely típusa és emberi környezethez való kötődése alapján (átlag±SE) bizonyult (y24=1612,70, P<0,0001). A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken élő rókák elsősorban nyílt élőhelyeken élő fajokat (47,2%), erdei területeken pedig főként erdei és bozótos élőhelyekhez kötődő (51,7%) zsákmányállatokat választottak. A generalista fajok fogyasztási aránya megegyezett a kétféle élőhely típuson (34,3%). A gyomortartalom vizsgálatban kapott eredmények a mezőgazdasági művelés alatt álló területen élő rókák zsákmányválasztásához mutattak nagyobb hasonlóságot (57% nyílt élőhelyen élő préda). A rókák leggyakrabban (átlagosan 76,7%) vadon élő zsákmányállatokat választottak (27. ábra). Legritkábban a Lankóci erdőben élő (59,5%), leggyakrabban a tiszántúli területeken (90,6%) élő rókák fogyasztottak vadon élő prédát. Az emberi környezethez kötődő zsákmányállatok fogyasztása alárendelt volt (átlagosan 6,6%). Legritkábban a Lankóci erdőben (0%) és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (0,3%), leggyakrab­ban a dunántúli területekről származó gyomrokban (14,8%) találtunk emberi környezet­ben előforduló állatokat. A vegyes előfordulású zsákmányállatok fogyasztási gyakorisá­ga átlagosan 16,8% volt. A gyomrokban jellemzően ritkábban, ugyanakkor a Lankóci erdőben (40,5%) és a Fehérvízi lápon (31,1%) élő róka táplálékában gyakran fordultak elő ezek a préda fajok. Az élőhely típusától és a vizsgált minta típusától függő különbség a zsákmányállat jellemző emberi környezethez való kötődése szerinti eloszlásokban jelentős volt (x24=302,14, P<0,0001). A gyomortartalom vizsgálatban találtunk leggyak­rabban vadon élő zsákmányállatokat (81,7%), a meghatározó vadon élő préda mellett a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken volt a leggyakoribb az emberi környezet­hez kötődő préda (4,7%), és erdei területeken volt leggyakoribb a vegyes élőhelyi beso­rolású állatok fogyasztása (22,2%). fi Megvitatás Mezőgazdasági művelés alatt álló területek A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken (Fonó és Kétújfalu körzetében) a vizsgált rókák számára elsődlegesen fontos (leggyakoribb, ill. legnagyobb mennyiségi arányban fogyasztott) táplálékot a kisemlősök jelentették. Hasonló eredményre jutottak Európa más területein is (pl. Englund 1965, Jensen és Sequeira 1978, Goszczynski 1986, Papageourgiou et al. 1988, Jí-drzejewski et al. 1989, Lindström 1989, Serafim

Next

/
Oldalképek
Tartalom