Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)
Határozókulcsok
MAGYARORSZÁG HANGYADARAZSAI - VELVET ANTS OF HUNGARY (MUTILLIDAE) 11 mezen lévő. A fej és a potroh fekete, a tor felül rozsdavörös, az előtör elülső része barnásvörös. A csáp és a lábak barnásvörösek, a rágó és tor alsó részei feketék. A 2. és 4. potrohszelvények hátulsó szélei világos szőrökkel, amelyek sokkal sűrűbbek a hátlemezeken, mint a haslemezeken. A3, hátlemez egész felülete ritkás, felálló, világos szőrökkel. Az elülső szárnyak átlátszók (195. ábra). 6-12 mm. Cystomuíilla ruficeps (S MITH, 1855) 5. alcsalád: Dasylabrinae INVREA, 1964 Az összetett szem ovális, alig dülled ki a fej körvonalából. A nőstények tora körte alakú, az elülső 2/5-énéi kiszélesedik. Pontszemek nincsenek. Torpikkely van. Az 1. potrohszelvény keskeny. Farfedő van. A hímek szárnypikkelyei kicsik, nem érik el a középhát és a hátpajzs közötti varratot. A pontszemek kicsik. A szárnyjegy kicsi, néha szabad szemmel alig látható. Dasylabris RADOSZKOWSKI, 1885 A nőstények 2. csápostoríze nagyjából 1,5-2-szer olyan hosszú, mint a csápcsuklóíz, az 1-3. csápostorízek nagyjából egyenlő hosszúak (59. ábra). Az 1. potrohszelvény két oldala elöl egy-egy kicsi, tompa nyúlvánnyal. A potroh rajzolata világos foltokból vagy sávokból áll. A hímek fején nincs hosszanti, kiemelkedő él a csáptő mögötti dudorok között. Az 1. csápostoriz nagyjából 1,5-2-szer rövidebb, mint a 2. Az elülső szárny sötét, néha átlátszó, 2 vagy 3 könyöksejttel és 1 vagy 2 korongsejttel. A sugárér mindig kifejlődött. Az 1. és a 2. haslemez eleje hosszanti éllel. A 2. hátlemez oldalai szőrfésűvel. A test rendszerint fekete, néha az egyes testrészeken rozsdavörös. A genuszba 14 európai faj tartozik, Magyarországon 2 faj fordul elő. Az MTM gyűjteményében található, teljesen fekete hím Z)asy/űZ>rá-példányokat BAJÁRI (1954) Dasylabris lugubris-ként azonosította. P ETERSEN (1988) szerint azonban a Dasyalabris lugubris (FABRICIUS, 1804) nyugat-európai és észak-afrikai faj, amely Magyarországon nem fordul elő. Az MTM gyűjteményében található Dasylabris miogramma SKORIKOV, 1935 névvel ellátott 3 példány (Dabas: Gyón; Kiskunhalas: Felsőszállás; Kiskunmajsa: Bodoglár) szerintünk Dasylabris regalis. 1 (4) Szárnyatlanok, nőstények. 2 (3) A farfedő szegélye hátrafelé nem szélesedik ki (128. ábra). A 2. hátlemez elöl világos szőrfolttal, hátul szőrsáwal, amely középen szélesen megszakított (1. alnem: Dasylabris RADOSZKOWSKI, 1885). A rágó háromfogú, barnásvörös, a csúcsa felé fekete, a csúcs előtti két kis fogacska csak erősebb nagyításnál látható (79. ábra). A tor nagyjából 1,2-szer hosszabb, mint a legnagyobb szélessége. A torpikkely kicsi, alig emelkedik ki, színe ugyanolyan, mint a toré. Az 1. és a 2. haslemez hosszanti éllel. A farfedő háromszög alakú, egész felületén szabálytalan lefutású, hosszanti redőkkel. A fej fekete, néha vörösesbarna árnyalattal, a homlokon a sűrű, világos, lesimuló szőrök foltot alkotnak. A csáp fekete, a töve felé vörösbarna árnyalatú. A tor
