Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)
Határozókulcsok
10 NATURA SOMOGYIENSIS rozsdavörös, csak a hasoldalán fekete, felül rozsdavörös vagy aranyos, lesimuló szőrzet fedi, ezen kívül elszórtan hosszú, fekete szőrszálak is találhatók a tor hátán, valamint a homlokon is. Néha a homlok fehéres szőrfoltja hiányzik, a potroh sávjai pedig igen elmosódottak. Az 1. és a 2. hátlemez hátulsó széle és az egész 3. haslemez világos szőrökből álló sávokkal. A 2. hátlemez hátulsó szélén a szőrsáv szélesen megszakított, a hátlemez elülső részén kerek, világos szőrfolt van. A4, és az 5. hátlemez közepén egy-egy világos szőrfolt látható, az 5. hátlemezen lévő folt kissé szélesebb, mint a 4.-en lévő. A potroh - a fehéres rajzolat kivételével - sűrű, lesimuló, fekete szőrökkel és ritkás, felálló, hosszú, fekete szőrökkel. A lábak feketék, ritkás, világos szőrökkel. Nagyobb termetű faj (198. ábra). 7-12 mm. Mediterrán elterjedési! Egy-egy alfaját írták le Korzikáról és Szardíniáról, Délnyugat-Európából, valamit Oroszországból és Közép-Ázsiából. Magyarországon főleg a homokos területeken él, és ott a gyakori fajok közé tartozik (30. ábra). Elsősorban az Alföldön gyűjtötték, de a környező dombos területeken is elég sok helyről került elő. Sphex- és Ammophila-fajok élősködője. Ismert fogási időszak: V. 4-X. 7. Elterjedés: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna, valamint Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizia és Örményország - Mór hangyadarázs Dasylabris (Dasylabris) maura (LINNAEUS, 1758) 3 (2) A farfedő szegélye a töve felé háromszög alakúan kiszélesedik (130. ábra). A 2. hátlemez elöl világos szőrfolttal, hátul szőrsáwal, amely kétszeresen, többékevésbé mélyen kimetszett (2. alnem: Inbaltilla LELEJ, 1976). A rágó keskeny, kétfogú, de a csúcs mögötti fog nagyon apró (81. ábra), barnásvörös, a csúcsa felé fekete A tor nagyjából 1,1-1,2-szer hosszabb, mint a legnagyobb szélessége. A torpikkely széles, körömszerű. Az 1. haslemez végig hosszanti éllel, a 2. haslemez eleje is gyenge, hosszanti éllel. A farfedő jól láthatóan szegélyezett, a tövén félkör alakú redőkkel, a csúcsi részen szemcsézett. A fej fekete, a homlok közepén nagy, fénylő, világos folttal. A csáp vörösesbarna, a töve felé sokkal világosabb. A tor rozsdavörös, a potroh fekete, csak az 1. szelvény vörös, gyakran egészen sötét, a lábak feketék vagy barnák. A homlok és a fejtető sűrű, lesimuló, sárgás szőrökkel, a tor ritka, rövid, lesimuló aranysárga és hosszú, felálló, fekete szőrökkel. A 2. hátlemez hátulsó szélén levő világos szőrsáv kétszeresen kimetszett, a hátlemez elülső része világos szőrfolttal, amely harántos, ovális alakú, és jól láthatóan szélesebb az 1. hátlemeznél. A legkisebb távolság a 2. hátlemezen lévő folt és a hátlemez hátulsó szélén lévő szőrsáv között kisebb, mint a folt átmérője. A 3-5. hátlemezek közepén szintén világos szőrfolt található. A tor oldalai, a lábak, az 1. hátlemez és a 2. haslemez világos szőrökkel, a tor oldallemezei fekete szőrökkel. Közepes termetű faj (200. ábra). 5-9 mm. Eurázsiái elterjedésü sztyepfaj, amely Magyarországon a gyakori fajok közé tartozik. Csaknem kizárólag száraz, homokos területeken található és többnyire az Alföld, valamint a Dunántúl homokos területeiről került elő (31. ábra). Magyarországi példány alapján írták le. Ismert fogási időszak: V. 22-X. 5. Elterjedés: Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Kazahsztán - Koronás hangyadarázs Dasylabris (Inbaltilla) regalis (FABRICIUS, 1793)
