Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KÖRTÉSI, G. & MOLNÁR, T G.: Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)
Natura Somogyiensis 17 299-308 Kaposvár, 2010 Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) KÖRTÉSI GÁBOR & MOLNÁR TAMÁS GERGELY Kaposvári Egyetem ÁTK, Természetvédelmi Tanszék, H-7400 Kaposvár Guba S. u. 40., Hungary, e-mail: kortesigabor@gmail.com KÖRTÉSI , G. & MOLNÁR, T. G.: A survey on the Amphibian fauna of Zselic Landscape Protection Area in the periodic water bodies (Vertebrata: Amphibia). Abstract: The aim of our investigation in 2008-2009 was to examine the composition of the Amphibian fauna in the periodic water bodies of Zselic Landscape Protection Area. Altogether 6 species and Rcina complex were found; Bombina variegata and Ran a complcx showed the highest abundance. According to the different habitats, Bombina variegata achieved lower body length in springs (primer habitat) compared to the wheel-tracks (secondary habitat). In ease of Rana dalmatina the highest body length and appearance was found in the sedged habitat (Caricetum acutiformis-ripariae). The examined water bodies have a great importance in the management of Amphibian populations. Keywords: Amphibia, periodic water bodies, Zsclic Bevezetés A hazai kétéltű, illetve hüllő fajok 1974 óta a törvény védelme alatt állnak, azonban az egyes fajok lelőhelyeinek részletesebb térképi megjelenítését elsőként csak a 90-es években BAKÓ és KORSÓS (1999) készítette el, amely elterjedési adatokat UTM grid (10x10 km-es) rendszerű térképeken ábrázolták. Ekkor a lelőhelypontok összesítése után az ország 36,6 %-áról rendelkeztünk adatokkal (BAKÓ és KORSÓS 1999). A Varangy Akciócsoport Egyesület az MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomással együttműködve, 2001-ben országos kétéltű-hüllő ponttérképezést indított, mely felmérés hatására ez az arány 65 %-ra nőtt, 2003-ra pedig elérte a vizsgált négyzetek száma az ország területének 90 %-át (HÁMORI et al. 2003). Az intenzíven végzett térképezés eredményeként jelenhetett meg Magyarország Herpetológiai Atlasza, ami már az ország 96,2 %-áról tartalmazott adatokat az egyes kétéltű-, illetve hüllő fajok elterjedéséről (VÖRÖS 2008). A Dél-Dunántúlon is folytak az elmúlt években térképezési munkák. A Paksi Téglagyár területéről haragos sikló (Hierophis caspius) egy elpusztult példányáról számolt be KORSÓS et al. (2002), a későbbi vizsgálatok során pedig újabb lelőhelyek kerültek elő (BELLAAGH et al. 2006). A gemenci régióban PUKY (2000) folytatott 3 éves herpetológiai felmérést. A Szársomlyó déli oldalának hüllőfaunáját MAJER (2000), míg a Pécstől pár km-re található pellérdi halastavakat átszelő úton, PURGER és GYETVAI (2001) végzett vizsgálatokat. 2007-ben készült el a Mecsek herpetofaunisztikai áttekintése, melyben a területet rendszeresen bejáró szakemberek közléseit összevetették a korábbi publikált adatokkal (TRÓCSÁNYI et al. 2007). Somogy megyében a Dráva, valamint Dráva menti
