Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)

KÖRTÉSI, G. & MOLNÁR, T G.: Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)

300 NATURA SOMOGYIENSIS területek kétéltű és hüllő faunájáról MAJER (1998) közölt adatokat, valamint a megyéről készült kétéltű, illetve hüllő faunalista is MAJER (2001 a,b) nevéhez fűződik. Szintén a Dráva-völgyben KOVÁCS és ANTHONY (2005) végzett természetvédelmi értékelést, a Novo Virje-nél tervezett vízerőmű kapcsán. KASZA és MARIÁN (2001) közel 25 évet átölelő tanulmányában foglalkozott a Baláta-láp gerinces állatvilágával, míg LAZÁNYI (2004) a keresztes viperákon végzett taxonómiai vizsgálatokat. A Zselic kétéltű és hüllő faunájával elsőként MARIÁN (1998) foglalkozott. Legutóbb a Zselic déli részén található Gyürűfű térségében KOVÁCS (2009) végzett monitorozást. Főként a Zselici Tájvédelmi Körzet herpetofaunájával utoljára MARIÁN (1998) foglalkozott a 80-as években végzett kutatóprogram keretében, ezért indokoltnak látszott e terület újbóli vizsgálata. Jelen vizsgálatunk célja, az időszakos vizek vizsgálata, valamint azok jelentőségének a megállapítása volt, napjainkig a Zselicben készült herpetológiai felmérések (MARIÁN 1998, MAJER 2001a, KOVÁCS 2009) összegzése és e korábbi felmérések összevetése saját vizsgálatainkkal. A felmérés során csak az időszakos vizekben előforduló kétéltűek vizsgálatát tűztük ki célul, hüllők vizsgálatára nem irányult a kutatás. Anyag és módszer A Zselic felszínére a széles, lapos dombhátak, valamint a meredek lejtők a jellemzőek, amelyek sűrű forráshálózattal rendelkeznek. Éghajlata nagyrészt szubatlantikus és szubmediterrán jellegű, míg a magasabban fekvő területeken a Mecsekre jellemző hegyvidéki jellegű klíma alakult ki. Csapadékviszonyait tekintve a bőséges, de nem túl sok csapadék (600-800 mm), valamint a tavaszi-őszi kettős csapadékmaximum a jellemző (BORHIDI 1984), amely kedvez az időszakos vizek kialakulásának, illetve a kétéltűek szaporodásának. A felmérés a 2008-as évben áprilistól-októberig, valamint 2009-ben májustólszeptember közepéig tartó időszakokra terjedt ki. A vizsgálat során az időszakos vizekben előforduló kétéltű fajokat vizsgáltuk 11 felmérési ponton, melyek közül hat (1-6) pont esetében rendszeres, öt (7-11) pont esetében pedig csak a szaporodási időszakban történtek mintavételek. A rendszeresen vizsgált területeken mintavételezést havonta végeztünk. A felmérés során rögzítésre kerültek a felmérési pontok EOV koordinátái is, amelyek az 1. táblázatban láthatóak. A felmérési pontok az 1. ábrán láthatóak. 1. táblázat: Felmérési pontok és azok EOV koordinátái Ssz. Felmérési pontok EOV koordináták 1. Lipótfa mellett (mocsárrét) E 544 576 N 106 252 2. Szántó fold szélén (vízgyűjtő) E545 232 N 105 297 3. Szántóföld cs Szcntiván-völgy közötti E 545 458 N 105 135 3. szakasz (keréknyom) E 545 458 N 105 135 4. Szcntiván-völgy (ligeterdő) E 545 562 N 104 991 5. Szcntiván-völgy előtt az úton (keréknyom) E 545 582 N 105 128 6. Szentiván-völgyben az úton (keréknyom) E 545 624 N 105 082 7. Feneketlen-kút (forrás) E 545 558 N 101 647 8. Mátyás-kút (forrás) E 545 917 N 100 423 9. Ollc-völgy (forrásláp) E 542 790 N 105 972 10. Jazina-forrás E 553 097 N 106 158 11. Pölöskci-völgy (keréknyom) E 552 270 N 106 469