Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.2. Módszerek

A vizsgált 150 vidra területenkénti származása: Balaton és Kis-Balaton közvetlen környezete 18, horgásztavak, halastavak, bányatavak együtt 32, holtág és láp 3, Dunamente 10, Tisza-mente 13, közepes- és kis folyók 13, patakok, csatornák, árkok (együtt) 44 és ismeretlen 17 példány. A post mortem vizsgálat protokollja A nemzetközi gyakorlatban jelenleg Vic Simpson brit állatorvos által alkalmazott és javasolt adatfelvételi protokoll (SIMPSON 2000) a legrészletesebb, melyet széles körben (IUCN OSG) elfogadnak. Ezért az adatfelvételt ennek alapján végeztük. A felvett adatok az alábbiak voltak: származás (gyűjtés ideje, helye, körülmények), törzshossz, farokhossz, hátulsó lábvég (talp) hossza, testtömeg 10 gramm pontossággal, elhullás oka (csoportosítás KRUUK. 1995 munkája alapján), sérülések (fülek, szemek, fogazat, bőr, ivarszerv, karmok, talpak, egyéb), harapásnyomok, lágyéktájékon bőr alatti zsírdepozíció (1-3 pont). A post mortem vizsgálatunkban szereplő adatlapot a 6. melléklet tartalmazza. Kondíció index A tápláltsági fokot ivaronként kondíció index-szel (KI) fejeztük ki KRUUK és CONROY (1991) ajánlása szerint. A nemzetközi gyakorlatban, a vidra esetében ez a kondíció kifejezési módszer az elterjedtebb (pl. az általánosan használt vesezsír index-szel szemben). A kondíció index képletében a törzshossz, a farokhossz és a testtömeg, valamint ivaronként eltérő szorzófaktor szerepel (részletesebben: KRUUK és CONROY 1991, KRUUK 1995). Kor A korhatározást a testméretek, a fogváltás és a fogazat jellemzői (HEGGBERGET 1984, REUTHER 1999) alapján végeztük. A besorolás három korosztályba történt 1 - aduit, vagy szaporodóképes/érett (>2 éves), 2 - subadult (1 és 2 év közötti ) és 3 - juvenilis, vagy fiatal (< 1 éves). Az utóbbi kettőt, mint szaporodásra még nem kész (éretlen) korosztályt összevontan is értékeltük. Egészségi állapot, belső szervek súlya A belső szervek egészségi állapotát Sugár László állatorvos professzor vizsgálta. A belső szervek súlyát 0,01 g pontossággal lemértük és ezekből (pl. máj, vese, mellékvese, tüdő, szív, lép, csecsemőmirigy, pajzsmirigy, here, petefészek) szövetmintát vettünk. A belső szervek súlyindexének megállapításakor a belső szerv súlyát (g) a testtömeg (kg) arányában fejeztük ki. Mintavétel, tárolás A szervek súlymérésénél említett szervekből vett szövetmintákat a combizom-, bordaés combcsont mintákkal, továbbá a gyomorral, a belekkel, a koponyával, az ivarszervekkel együtt -18°C-on tároltuk. Gyomortartalom vizsgálat A gyomorban található táplálékelemek súlyát 0,01 g pontossággal lemértük. A táplálék taxonok meghatározásakor atlaszokat és referencia gyűjteményeket használtunk fel (további információ a táplálékvizsgálatról írt fejezetben található).