Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.1. Problémafelvetés, célkitűzések

kölykök számára, a reális szaporulatra. Az évszak hatását a herék és petefészkek súlyának, valamint a testtömeg mérésén alapuló gonado-szomatikus index felhasználásával vizsgálhatjuk. A vidraanya nevelőképességére utalhat a tejelválasztásra kész emlők (csecsbimbók) száma, ezért célszerű vizsgálni az aktív emlők és a placentahegek száma közötti összefüggést is. A post mortem vizsgálatból továbbá megállapítható, hogy az aduit korosztályban milyen a szaporodó és a nem szaporodó nőstények aránya. A korábbi nehézfémkoncentráció vizsgálatok (pl. GUTLEB et al. 1998, MASON és STEPHENSON 2001, RUIZ-OLMO et al. 2000) elsősorban általános alapadatok meghatározására, és a különböző országok, vagy régiók közötti különbségek ismertetésére összpontosítottak. Ugyanakkor az irodalomban számos szennyezőanyag szöveti koncentrációjának különböző tényezőkkel való összefüggése hiányosan ismert. A hazai vidrákról különösen kevés ide vonatkozó ismeret állt csak rendelkezésünkre. Jó okunk volt feltételezni, hogy az egyes országrészek vizes élőhelyeinek környezeti állapotában lehet eltérés. Az ismertebbé vált esetek közül elegendő említeni a Tisza vízgyűjtő területét ért cianid- és nehézfém szennyezést, amit a Nagybánya térségében működő Aurul ausztrál-román vegyes vállalat okozott. 2000. január 31.-én közel százezer köbméter magas cianid koncentrációjú szennyezett víz folyt el, és jutott a Szamos folyó vízgyűjtő területéhez tartozó Zazar és Lápos vízfolyásokba. A maximum értékek a Szamoson több mint 300-szorosan, a Tisza felső szakaszán kb. 100-szorosan, a Tisza alsó szakaszán 20-30-szorosan haladták meg az "erősen szennyezett vízminőség" (V. osztály) határértékét (KÖM, 2000. február 23). Nem sokkal később, 2000. március 10-én a szintén a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozó Visó folyó völgyében működtetett (romániai állami tulajdonú bányavállalathoz tartozó) Borsa bánya elégtelen műszaki állapotban levő meddőhányóján kialakított zagytározó az esőzések miatt meglazult. Ekkor kb. húszezer tonna nehézfém tartalmú iszap - mely főként cinket, rezet és ólmot tartalmazott - mérgezte végig a Veres patakot, a Visót, a Tiszát (KÖM, 2000. március 14. és 2000. március 28). Választ kerestünk arra, hogy területtől függően (pl. a nagyobb folyóink vízgyűjtő területein, vagy a tavakon élö vidrákban), továbbá korcsoporttól függően van-e különbség a szennyezőanyagoknak a csúcsragadozó vidra szöveteiben mért koncentrációiban. Ezen kívül a hazai adatokat összevetettük a vidra elterjedési területén tapasztaltakkal. Nézzük, mi a helyzet a post mortem vizsgálatok terén. Laura Bonesi 2008-ban összeállított beszámolója szerint (BONESI 2008) ez a vizsgálat a különböző Európai országokban az alábbiak szerint zajlik. Ausztriában a vadászati jog vonatkozik a vadon élő állatokkal kapcsolatos tevékenységekre, így a vidratetemek vizsgálatra történő gyűjtésére is. A post mortem vizsgálat rendszere nem kielégítő. Bulgáriában még nincs nemzeti szintű átfogó vizsgálat, önkéntesek vesznek részt a gyűjtésben, a vizsgálatot kezdeti stádium jellemzi. Dániában jól működő rendszerben az Erdészeti és Természetvédelmi Szolgálat gyűjti össze az elpusztult vidrákat és adja át „a" Múzeumnak. A vidratetemek gyűjtése jelenleg nem rendszeres, de az illetékes Minisztérium biztosítja a vizsgálatok pénzügyi forrását. Olaszországban egy viszonylag még új online bejelentési rendszer működik. A tetemek begyűjtése a nemzeti egészségügyi intézet felügyelete alatt zajlik, de a vizsgálat rendszeressége nem kielégítő. Franciaországban területileg kiegyenlítetlen és áttekinthetetlen módon gyűjtik a vidra tetemeket. Jelenleg tervezik a rendszer javítását és nemzeti szintű finanszírozásának megteremtését, a vidraállomány megőrzése érdekében. Németországban az elpusztult állatok kezelését a vadászati jog szabályozza amely az egyes tartományokban nagyban eltérő. A vizsgálatok rendszere összességében nem a legjobb. Norvégiában nemzeti és minisztériumi alapokon álló rendszer működik, amely kellően gyors, bár az utóbbi időben az információáramlás megromlott. A vidra tetemeket