Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

4. A VIDRA POST MORTEM VIZSGÁLATA - 4.2. Módszerek

alkalomszerűen vizsgálják. Portugáliában néhány egyetem gyűjt adatokat vidrákról. A vadon élö állatok szövetbankját 1998 óta tartják fenn, melybe főként a védett területeken talált állatok szövetmintái kerülnek be. A vidratetemeket rendszertelenül gyűjtik. Spanyolországban a vidratetem gyűjtés regionálisan működik, melyet a Vadvédelmi Szolgálat végez és gyakorlatilag központi forrásból a minisztérium támogatja. Szlovéniában a Természettudományi Múzeumnak kellene gyűjtenie a vadon élő állatok utakon elpusztult példányait, de a rendszer nem működik kifogástalanul. A LUTRA intézet igyekszik a vidra adatokat gyűjteni, de a vidra post mortem vizsgálat még nem megoldott. Svédországban a rendőrség jelzi a vidratetemek megtalálását, a tetemek a Svéd Természettudományi Múzeumba kerülnek. A vizsgálat is ott zajlik, amelynek finanszírozása megoldott. Angliában található a legjobban működő, a tetemek gyűjtését, feldolgozását és az eredmények közlését is felölelő rendszer. A post mortem vizsgálat költségét minisztériumi forrásból biztosítják. Számos országból (pl. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, stb.) nem érkezett információ. Az áttekintésből látható, hogy az egyes országokban alkalmazott megoldások „sokszínűek", legtöbbször az jellemző, hogy országos kiterjedésű vidra post mortem vizsgálat vagy még el sem indult, vagy kezdeti stádiumban van, vagy alkalmi jellegű. Magyarországi vidrákban, pontosabban egy közép-európai összehasonlító vizsgálatban korábban GUTLEB et al. (1998) egyes nehézfémek akkumulációját elemezték. Ebben hét magyarországi vidrát vizsgáltak. Post mortem vizsgálat téren tehát meglehetősen kevés hazai adat állt rendelkezésünkre. Országos kiterjedésű vizsgálatunkat csak a 2000es évben, a keleti országrész folyóit ért súlyos cianid- és nehézfém szennyezés után tudtuk elkezdeni. A kutatás elindításához 2002-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium járult hozzá, majd a programot 2002 és 2007 között az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatta. A hazai vidrákon végzett post mortem vizsgálat célkitűzése volt 1) a főbb morfológiai jellemzők leírása, 2) az elhullási okok vizsgálata, 3) az egészségi állapot vizsgálata, a szervsúly mintázat leírása, 4) a szaporodásbiológiai jellemzők, és a szaporodás szezonalitásának vizsgálata, 5) a gyomortartalom súly és gyomortartalom-összetétel vizsgálata, 6) egyes toxikus anyagok (5 fémes elem és összPCB) vidraszövetekben történő akkumulációjának vizsgálata. Kutatásunk irányultsága elsősorban a természetmegőrzéssel összefüggő, természetvédelmi kezelői tevékenységet megalapozó és azt segítő biológiai alapadat gyűjtés volt. 4.2. Módszerek Minták származása Az elpusztultán talált vidrák többségét a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai gyűjtötték össze és a Nemzeti Park Igazgatóságok fagyasztóládáiban tárolták a vizsgálatra szállításig. A fokozottan védett fajok vizsgálata engedélyköteles tevékenység. A vidra vizsgálata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium határozatai alapján zajlott (KvVM Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály: 3498/2002, 215/2003, 189/3/2004, 837/6/2005, és Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Hatósági Iroda: 14/3347-3/2005).