Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

3. VIDRAPOPULÁCIÓK: GENETIKAI MINTÁZAT, SŰRŰSÉG ÉS MONITOROZÁS - 3.5. Vidramonitorozás a Dráva mentén

Az azonos időszakban, azonos módszerrel monitorozott területek hullatéksűrűség index értékei sorrendbe állíthatók. A Dráva mentén, valamint az összehasonlítás érdekében további somogyi vidra élőhelyeken azonos időszakban végzett vizsgálat alapján felállított, teljes hullatékminta számokon alapuló rangsort a 95. ábra szemlélteti. Ebből látható, hogy azok a legnagyobb hullatéksűrüségü (és a vizsgálataink alapján a legynagyobb vidrasüsűrégű) területek, ahol az emberi zavarás kismértékű, vagy ahol a területen élő vidrák életritmusának megzavarása nélkül folyt, így pl. a bélavári Dráva szakaszon, a bélavári holtágon, a Középrigóci felhagyott halastórendszeren. A horgászattal is hasznosított tavakon, így a Somogyudvarhelyi kavicsbánya tavakon, és horgászott holtágakon, így a barcsi Kis-bóki holtágon, a gyakori emberi jelenlét miatt, általában alacsony a vidrasürüség. A Dráva sebesen áramló folyószakaszain (Ortiloson és Vízváron) alacsony vidrasürüség tapasztalható, ami elsősorban az áramló víz nagy sebességével és a jelentős vízszint ingadozással, továbbá alacsony vízállás esetén, a vidrák számára túlságosan meredek partoldallal függhet össze. A vidrák nem kedvelik a meredek és a takarásmentes partoldalt a vízből való kiszállásaik során (további részletek a 2. fejezetben találhatók). A kiszálló helyek igen fontos szerepet töltenek be a társas viselkedésben, pl. a játszásban, a tisztálkodásban, a territórium jelölésében. Ezek tönkretétele, pl. a parti növényzet irtása, horgászhely, csónakkikötő létesítése miatt, illetve a nagymértékű vízszint ingadozás negatívan hat a vidra előfordulására. Ezt számunkra a kevesebb nyomjel jelzi. A Dráva partoldalát védő kövezésen, mely alacsony vízálláskor emelkedik ki a vízből, a vidrák alkalmanként végeznek területjelölést. Az akár naponkénti jelentős (kiszámíthatatlan) vízszintingadozás következtében a fontos kémiai és vizuális jelölésnek számító ürülékek idő előtt vízbe mosódnak, ezáltal nem töltik be szerepüket. 03 co O 1 è | t > 03 03 2 2 I ÛÙÙ VÄ^ • *> ^ ^ ^ . A* J&> v^* > ^N JSP 95. ábra: Különböző területek átlagos relatív hullatéksűrűség indexe (2002-2004) (adatok: LANSZKI 2005, LANSZKI és SZÉLES 2006)