Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.4. Saját felmérések

helyszínen. A vízmélység vizsgálatához három kategóriát állítottak fel. A 30 cm-nél sekélyebb vizű helyeknek mindössze 6%-án találták a vidra előfordulásának jelét. Legmagasabb arányban, 74%-ban a 30 és 100 cm közötti vízmélység mellett volt pozitív a vidra előfordulása. Ahol a vízmélység meghaladta a 100 cm-t az esetek 55 %-ában fordult elő vidra. Az élőhelyek parti vegetációjának általános jellemzésére négy kategóriát használtak: 1. kopár, 2. gyér növényzettel benőtt, 3. foltszerűen sűrűn borított és ritkás, valamint 4. dús vízparti növényzettel borított, kiváló élőhely. A vizsgált kopár vízpartú helyek 6%-án fordult elő vidra. A gyér növényzettel benőtt vízpartok 45%>-án volt bizonyítható a vidra előfordulása. A növényzettel jól fedett vízparti helyek 65%>-án volt vidra előfordulására utaló jel. A dús növényzettel, kiterjedt nádasokkal övezett parti környezetben talált helyek 86%>-án élt vidra. A part meredekségének megfigyelésénél három kategóriát különböztettek meg, így: sík (kisebb, mint 15 fok), lankás (15-45 fok), valamint meredek (45 foknál élesebb szögben emelkedő partoldal). A sík partvonalak 44%-án, a lankásak 82%o-án míg a meredek partok 17%-án fordult elő vidra. Az egyes vizsgálati helyek zavartalanságának, ill. a zavarás jellegének megállapítására öt kategóriát használtak. Az elsőbe tartoztak azok a helyek, amelyek a felmérés során zavartalannak tűntek. A második kategóriába tartoztak azok a területek, ahol a vízparton közvetlenül, vagy attól néhány méterre valamilyen mezőgazdasági kultúra helyezkedett el. A harmadik kategória az olyan partszakaszokat tartalmazta, ahol legeltetés, intenzív állattartás folyt. A negyedik kategória a településen belül, vagy ipartelepek mellett vizsgált pontokat érintette. Az ötödik kategóriába sorolták mindazon területeket, ahol az említetteken kívül egyéb olyan környezeti tényezők is szerepet játszottak, melyek elvileg kizárják a vidra jelenlétét. A zavartalannak minősített vizsgálati helyek 77%>-án, a mezőgazdasági kultúrákkal határolt vízpartokon vizsgált helyek 66%o-án találták a vidra előfordulásának nyomát. Az állattartással hasznosított helyszínek közelében, az esetek 33%>ában, a település, ipartelep közvetlen szomszédságában vagy azon belül lévő helyek 34%o-ánál fordult elő vidra. Az ötödik kategóriába tartozó helyek 10%o-a bizonyult vidra által lakottnak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy ugyan leggyakrabban a dús vegetációval borított, lankás, nem túl mély vizek zavartalan partszakaszain fordul elő vidra, a megfelelő környezet önmagában mégsem teljes biztosítéka az előfordulásnak. Ugyanígy meglepő, hogy néha olyan kedvezőtlen adottságú területeken is felbukkan vidra, ahol pusztán a környezeti tényezőkből ítélve nem várnánk és ellenkező eset is előfordul. Többváltozós regresszió analízist használtak annak megállapítására, hogy a környezeti tényezők együttes hatása milyen módon befolyásolja a vidra előfordulását. 2.4. Saját felmérések Célkitűzések A saját felmérések célkitűzése egyes hazai folyók vízgyűjtő területén az IUCN/OSG által ajánlott, és hazai tapasztalatok alapján kibővített felmérő módszer tesztelésével a vidra előfordulásának felmérése, valamint a vidra előfordulását befolyásoló tényezők vizsgálata volt. A felmérésben szereplő területek kiválasztása részben az ott folyó program alapján történt, így például a Dráva magyarországi és horvátországi szakaszain (Interreg program keretében), többségükben azonban önkéntes elhatározásból, programszerűen végrehajtott területbejárásokból.