Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.4. Saját felmérések

7. ábra: A vizsgált területek elhelyezkedése és a vidra előfordulása (10x10 km-es UTM hálóban) Módszerek A felmérés összesen 390 helyszínen zajlott a vizes területek parti zónájában haladva, illetve ahol lehetett, hidak környezetében. A felmért helyszínek a Dráva (n=143) és a Duna alsó szakasza (n=62), a Koppány és Kis-Koppány (n=54), valamint a Kapós folyó (n=l 10) mentén és a folyók vízgyűjtőjén, és kis részben a Balaton déli vízgyűjtő terüle­tén (n=21) találhatók (7. ábra). A felmérés 2006-2008-ban, november és április vége közötti időszakokban zajlott. A Koppányok mentén 50 helyszínt Szabó (2007) mért fel, a többit a szerző (LANSZKI 2007, 2008a, 2008b). A mintavételi helyek EOV koordinátá­inak rögzítése GPS vevővel (Garmin Geko 201 és E-trex Legend CX) történt. A vidra fajszintű állományfelmérése és élőhelyeinek értékelése alapvetően az Információs Rendszer Vidra Felmérésekhez c. tanulmány (REUTHER et al. 2000) szerint folyt. Ez kiegészült a KEMENES és DEMETER (1994, 1995) felmérésében szereplő egyes szempontokkal (pl. vízpart meredeksége, parti zóna növényzet borítása), továbbá az elő­fordulás állandóságára (állandó, időszakos és negatív előfordulás) vonatkozó szempont­okkal, valamint hazai vidramonitorozási tapasztalatokkal (LANSZKI 2004, 2005, 2007). Végül a vidra tervezett akciótervben (LANSZKI és HELTAI 2005) összegzett (és javított) felmérő ívet alkalmaztuk és az értékelést is eszerint végeztük (2. melléklet). A vidra Közép-Európában általában éjszakai életmódot élő, rejtőzködő állat (legalább­is ahol üldözik), ezért ritkán figyelhető meg közvetlenül a természetben. Társas viselke­dése, kommunikációja szagjelöléseken és hangjelzéseken alapul. A territórium fenntar­tásában, közvetett módon, az ürülék tölti be a legfontosabb szerepet, amelynek szag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom