Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

6. VIDRAMEGŐRZÉS - 6.2. A megőrzés néhány lehetősége

sági szabályozást vezetnek be, a központi és az érdekvédelmi szervezetekre vár. Elgondolkodtató az alábbi esettanulmány, ami Ausztriára, Németország keleti tartományára, Csehországra és Magyarországra, vagyis közép-európai országokra kiterjedő felmérésen alapul (KRANZ 2000). Ehhez hazai haltermelők is nagy segítséget nyújtottak. E szerint, a magyar halastó tulajdonosoknak legnagyobb kárt a kormorán (Phalacrocorax carbo) okozza (65%-ban), majd második helyen szerepel a vidra (20%), de ezzel szinte megegyező a hallopás (15%). Ez utóbbi tényező a felmérésben szereplő országok közül nálunk a legmagasabb arányú. A vizsgálatban szereplő többi országban a vidra károkozását egyébként lényegesen nagyobbnak (40-88%) tartották (217/a. ábra). A vidra kapcsán felmerülő problémák nemcsak a halfogyasztásból adódhatnak, hanem részben a többlet ölésből és a teleltető tavak zavarásából (stressz) tevődhetnek össze. Nálunk a halfogyasztás minősítették legjelentősebbnek (217/b. ábra), de e mellett jelentős az ún. többletölés is, mely részben a kölyöknevelés időszakában a vadászni tanuló kölykök viselkedésére, részben a parton, zavarás miatt visszahagyott halak előfordulására vezethető vissza. a) A halállományt károsítok b) A vidra által okozott kártétel típusai egymáshoz viszonyított fontossága Ausztnn Csdioi.szaa NeineloiszasMasvaioiszas Ausztria Csehország NenittorsTacMagyarország 217. ábra: Halastavi kártétel ponty dominanciájú tavakon, közép-európai összehasonlításban (KRANZ 2000) A faj- és élőhelyeinek védelme több tényezőn is múlik. Célszerű lenne végre egy megbízható alapokon álló célirányos, országos vidrafelmérést elindítani. A felmérést egységes szempontrendszer szerint kellene elvégezni vidrával foglalkozó képzett felmérőknek. Ezáltal képet kaphatnánk a faj valós helyzetéről. Fontos lenne az oktatás, az ismeretterjesztés, a szakképzés terén előbbre mozdulni. A haltermelők, akár marketing fogásként, előnyükre fordíthatnák azt, a vizsgálatunkkal alátámasztott tényt, hogy magyar halon egészséges magyar vidraállomány él. Vagyis ha a vásárló hazai halat választ, garantáltan egészséges terméket fogyaszt. A hivatalos természetvédelemmel, a mérvadó civil szervezetekkel, a haltermelők és a sporthorgászok érdekképviseletével szorosabb együttműködés valószínűleg számos kérdésben megegyezésre vezethetne. A két malomban őrlés miatt a vidra húzza a rövidebbet, ezt a napjainkban is fennálló orvvadászat egyértelműen jelzi. Több helyen kellene kipróbálni a halvédelmi berendezéseket és a tapasztalatokat szélesebb szakmai körben kellene ismertetni.