Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.3. Alkalmazott módszerek
letek) viszonylag távol találhatók (1,4 km, 1,9 km, 3,3 km, 2,3 km, 5,3 km és 2,4 km, a vizsgált területek sorrendjében), a vízkivétel és a horgászat nem jelentós. A Dombó-csatorna 1-2 m szélességű, kb. 0,5 m mély, átlagosan 1,0 m 3 /s vízhozamú (min.-max.: 0-9,4 m3/s, a táplálékvizsgálat időszakában), alkalmanként kiszárad. A csatorna partvonala Gyékényes határában füves, amit rendszeresen kaszálnak, fás szárú növényzettől mentes. A mederben foltokban vízinövényzet fordul elő, a csatorna mentén szántóföldi növénytermesztés zajlik. Mintavételt a közúti híd alatt, valamint a híd melletti partszakaszon végeztük. A Dombó-csatorna partja Berzence község közelében is füves, medrét sás borítja, a pangó vízben a vízitök (Nuphar lutea) levelei alatt megél néhány sekély, felmelegedő vizet elviselő halfaj. A csatornapart mentén legeltetésre alapozott állattartás és növénytermesztés folyik. A mintavételt a közúti híd alatt, valamint annak közelében, a vízparton végeztünk. A Babócsai Rinya (patak) kb. 2,5-3,0 m széles és kb. 0,5 m mély, felső szakaszán halastórendszerekkel áll összeköttetésben. Átlagos vízhozama 3,7 m 3 /s (min.-max.: 0,06-43,5 m 3 /s), vagyis a vizsgált vízfolyások közül a leginkább bővizű, vízhozama nagymértékben ingadozó, de nem szárad ki. A Babócsa melletti szakaszon a medrét helyenként nád, a partoldalt sás fedi, partoldalát a híd közelében kikövezték. A nagyrészt füves patakmeder mentén gyep terül el, valamint szántóföldi növénytermesztést folytatnak. Az utóbbi években (a táplálkozásvizsgálatra történő mintagyűjtést követően) közműfejlesztés kapcsán jelentős partátalakító munka folyt. A mintavétel a híd alatti terület, valamint a közeli vízparton, a kövezésen és a magassásos parti zónában történt. A Barcs-Komlósdi Rinya Barcs-Drávaszentes határában, a mintavételi helyszínen kb. 1,5 m széles, 30-50 cm mélységű, az átlagos vízhozama 0,33 m 3 /s (min.-max.: 0,02-1,7 m 3 /s), időszakosan csak állóvíz foltok találhatók a mederben. A Rinya medre nádassal benőtt, a közelben égeres található, a vízfolyás mentén a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. Mintavételt a patak hídja alatt és annak közelében végeztünk. A Korcsina-csatorna Lakócsa határában helyenként 3-4 m szélességű és 0,5-1,0 m mély vízfolyás, melynek átlagos vízhozama mindössze 0,40 m 3 /s (min.-max.: 0-2,2 m 3 /s). Ez a csatorna a környező mezőgazdasági területeket behálózó csatornarendszerből gyűjti össze a csapadékvizet. Révfalunál zsilipen keresztüljut a Drávába, vízszintje szabályozott. Aszályos időszakban a víz áramlása megszűnik, a meder helyenként kiszárad. Ugyanakkor összefüggő szakaszokon csekély halállományú pangó víz marad fenn, melyet nagyrészt vízinövényzet borít. A csatorna vizsgált szakasza mentén jellemzően szántóföldi növénytermesztés zajlik. Mintagyüjtést a Lakócsa melletti közúti híd alatt, és annak közelében végeztük. A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Balaton déli partvonalának közelében található, a külső-somogyi dombok közé ékelődik. A száraz homokpuszta gyepek, a nedves mocsárrétek, a patak menti kaszálórétek, az erdőfoltok, vagy homokgödrök sok érdekes és ritka állatnak és növényfajnak biztosítanak élőhelyet (szerk.: ÁBRAHÁM 2003) A védett terült határán folyik a Tetves patak, amely a Balatoni Halgazdaság írmapusztai kerületében található halastavak egyik fő tápláló vízfolyása. A mintagyűjtést Látrány és Visz községek között, a patak mentén, valamint egy közúti (Visz) és két földút hídja alatt, kb. 1300 méteres partszakaszon, hathetenkénti gyakorisággal végeztük. Lápok A vizsgált négy lápos terület elhelyezkedését a 131. ábra szemlélteti. A Baláta-tó Belső-Somogyban, a Somogyszobhoz közeli Kaszó-pusztai erdők által övezett mintegy 174 ha-os lápmedencében található, 1952-től védett, jelenleg fokozottan védett és erdőrezervátum veszi körül. A magasabb térszín jellemző erdőtársulása a gyertyános-tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum) és a cseres-tölgyes (Asphodelo-Quercetum roboris).
