Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Kevey Balázs-Csete Sándor: A horvátországi Drávaköz bükkállományai

platanoides, Acer pseudo-platanus, Actaea spicata, Anemone ranunculoides, Arum orientate, Athyrium jilix-femina, Cardamine impatiens, Carex sylvatica, Carpinus betulus, Cerasus avium, Corydalis cava, Dentaria bulbifera, Dryopteris filix-mas, Euphorbia amygdaloides, Fagus sylvatica, Gagea lutea, Galium odoratum, Hedera helix, Milium effusum, Moehringia trinervia, Primula vulgaris, Pulmonaria officinalis, Rubus hirtus, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Ulmus glabra, Veronica montana, Viola sylvestris. Néhány Alnion incanae jellegű faj (csoportrészesedés: 8,8%, csoporttömeg: 5,8%) némi ligeterdős jelleget kölcsönöz a társulásnak: Carex remota, C. strigosa, Cerastium sylvaticum, Circaea lutetiana, Listera ovata, Paris quadrifolia, Viburnum opulus stb. A kutatott bükk állományokban több szubmediterrán jellegű növényfaj is előfordul: Asperula taurina, Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Helleborus odorus, Lonicera caprifolium, Primula vulgaris, Rosa arvensis, Ruscus aculeatus, Scutellaria altissima, Tamus communis, Tilia tomentosa. Ezek részben az Aremonio-Fágion (csoportérszesedés: 3,1%, csoporttömeg: 6,8%), részben pedig a Quercion farnetto (csoportrészesedés: 2,3%, csoporttömeg: 6,7%) csoportba sorolhatók. Megvitatás Fenti eredmények szerint láttuk, hogy a Drávaköz bükk állományaiban meglehetősen sok mezofil lomberdei elem (Fagetalia) talál menedéket. E téren leginkább a somogyi és baranyai Dráva-sík (KEVEY 2006b, 2007), a Száva-sík (KALINIC - RAUS 1973, RAUS 1975, RAUS et al. 1985), fiatal öntésterületének gyertyános-tölgyeseihez, ill. a Mura (Kevey ined.), a Dráva (RAUS 1971, KEVEY 1984, 1996-1997, 1997), a Száva (KALINIC - RAUS 1973, RAUS 1975 ), a Bodrogköz (HARGITAI 1938-1939, Kevey ined.), és a BeregSzatmári-sík (SIMON 1951, 1957, Kevey ined.) bükk állományaihoz hasonlíthatók. E hasonlóság oka valószínűleg a folyók közelsége által biztosított hűvös, párás mező- és mikroklimatikus hatásban keresendő. A termőhelyi viszonyokat tekintve e "ligeterdős jellegű" bükk állományok a Circaeo-Carpinetum nevű asszociáció fagetosum nevű szubasszociációjához sorolhatók, amelynek szüntaxonómiai helye az alábbi módon vázolható: Divisio: QUERCO-FAGEA Jakucs 1967 Classis: QUERCO-FAGETEA Br.-Bl. et Vlieger in Vlieger 1937 em. Borhidi in Borhidi et Kevey 1996 Ordo: Fagetalia sylvaticae Pawlowski in Pawlowski et al. 1928 Alliance: Fagion sylvaticae Luquet 1926 Suballiance: Carpinenion betuli Issler 1931 Associatio: Circaeo-Carpinetum Borhidi 2003 era. Kevey 2006b fagetosum Raus 1975 A drávaközi bükk állományok faji összetételében sajátos flórafejlődési viszonyok is szerepet játszhattak. A Dráva-sík keleti részét képező Harkány-Nagynyárádi-síkon, valamint a Drávaközben ugyanis több olyan növényfaj jelenik meg, amely a mecseki flórajárás (Sopianicum) sajátos eleme: pl. Asperula taurina, Digitalis ferruginea, Helleborus odorus, Ranunculus psilostachys, Scutellaria altissima (vö. HORVÁT A. O.