Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Kevey Balázs-Csete Sándor: A horvátországi Drávaköz bükkállományai

A kutatott síkvidéki bükkállományok 89-94 m tengerszint feletti magasság mellett találhatók (RAUS 1971). Az alapkőzetet lösz- és agyagtartalmú fiatal öntésföld képezi (vö. HORVÁT A. O. 1942b), amelynek felső rétege barna erdőtalajjá fejlődött. A területet átszelő vízfolyások üde és párás mikroklímát biztosítanak. A bükk állományok talaja a félnedves és az üde vízgazdálkodási fokozatba sorolható. Eredmények Pélmonostor (Beli Manastir) és Keskend (Kozarac) erdejéből 2007. nyár elején és 2008. tavaszán 20 felvételt készítettünk (1. táblázat). Alább e felvételi anyag elemzésének eredményeit mutatjuk be. Fiziognómia A vizsgált bükk állományok idősek, becsült koruk kb. 100 év lehet. A felső lombko­ronaszint 28-35 m magas, borítottsága pedig 70-85 %. Benne a Fagus sylvatica uralkodik. Mellette a Quercus robur és a Carpinus betulus is előfordulhat viszonylag nagyobb mennyiségben. Az alsó lombkoronaszint változóan fejlett. Magassága 10-22 m, borítása pedig 10-40 %. Főleg alászorult fák alkotják, amelyek között gyakoribb lehet a Carpinus betulus és a Fagus sylvatica, ritkábban a Tilia tomentosa. A cserjeszint szintén változóan fejlett, amely elsősorban erdészeti beavatkozásokkal hozható összefüggésbe. Magassága 1,5-4 m, borítása pedig 10-70 %. Nagyrészt a lombkoronaszint fáinak cser­jetermetű egyedei alkotják (Acer campestre, Carpinus betulus, Fagus sylvatica, Tilia tomentosa), A valódi cserjék (Cornus sanguinea, Corylus avellana, Crataegus monogy­na, C oxyacantha, Euonymus europaeus, Ligustrum vulgare, Staphylea pinnata) csak szálanként fordulnak elő. Az alsó cserjeszint (újulat) borítása 1-40 %. Benne a Hedera helix olykor fáciesképző is lehet. Mellette a Tilia tomentosa csíranövényei is elérhetnek nagyobb borítási értéket. A gyepszint borítása igen szélsőséges értékeket mutat (15-95 %). A tavaszi aszpektusban a Corydalis cava, a Dentaria bulbifera és a Ficaria verna, nyáron pedig a Galium odoratum képez fáciest. Fajkombináció Az 20 cönológiai felvétel (1. táblázat) alapján a társulásban 25 konstans és 11 szubkonstans faj szerepel az alábbiak szerint: K V: Acer campestre, Alliaria petiolata, Arum orientale, Brachypodium sylvaticum, Carex sylvatica, Carpinus betulus, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Dentaria bulbifera, Euonymus europaea, Fagus sylvatica, Ficaria verna, Galium aparine, Galium odoratum, Geranium rober­tianum, Geum urbanum, Hedera helix, Lamium maculatum, Pulmonaria officinalis, Quercus robur, Stachys sylvatica, Tilia tomentosa, Veronica montana, Viola sylvestris. ­K IV: Ajuga reptans, Carex remota, Crataegus monogyna, Dactylis polygama, Ligustrum vulgare, Polygonatum multiflorum, Rumex sanguineus, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Veronica hederifolia, Viola alba. A karakterfajok csoportrészesedését (2. táblázat) és csoporttömegét (3. táblázat) tek­intve e bükk állományok felépítésében az alábbi fontosabb karakterfajok játszanak meghatározó szerepet: A Drávaköz bükk állományaiban a Fagetalia elemek (csoportrészesedés: 32,6%, cso­porttömeg: 44,2%) jutnak a legfontosabb szerephez. Legfontosabbak a következők: Acer

Next

/
Oldalképek
Tartalom