Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Kevey Balázs-Csete Sándor: A horvátországi Drávaköz bükkállományai

Natura Somogyiensis 12 47-61 Kaposvár, 2008 A horvátországi Drávaköz büjkkállományai (Circaeo-Carpinetum Borhidi 2003 em. Kevey 2006b fagetosum Raus 1975) 1 KEVEY BALÁZS 2

CSETE SÁNDOR l>2pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., Hungary 'e-mail: keveyb@ttk.pte.hu, 2

e-mail: scsete@ttk.pte.hu KEVEY, B. - CSETE, S.: Beech forests of the floodplains of the Drávaköz in Baranya county, NE-Croatia. Abstract: This paper presents the coenological analysis of a few lowland beech forest stands. The studied area is located in the north-eastern part of Croatia, in the Baranja region (Titelicum floral subdistrict). Several montane plant species are found int he investigated stands, probably originating from the "Beech I." period (from 3000 B.C. to 800 B.C.), whereas several submediterranean species probably have survived from the "Oak period" (from 5500 B.C. to 3000 B.C.). Based on former research results, these lowland beech stands can be considered a beech subassociation of oak-hornbeam forests of the plains {Circaeo-Carpinetum fagetosum). The presence of some submediterranean plants call the attention to the relatedness of these stands to oak-hornbeam forests (Asperulo taurinae-Carpinetum) and beechwoods {Helleboro odoro-Fagetum) of the neighbouring Mecsek floral subdistrict (Sopianicum). These beech stands are of high significance in terms of floristic and vegetation history, thus deserve strict protection. Keywords: Syntaxonomy, Dráva river, Baranya, Hungarian-Croatian Plains. Bevezetés A bükk (Fagus sylvatica L.) közismerten hegy- és dombvidéki fafaj, s csak ritkán húzódik le az Alföldre (vö. BLATTNY 1910, FEKETE - BLATTNY 1913, JÁRÓ 1962, Soó 1970, KEVEY 1984, 1995, 1996-1997, 1997a). Történeti növényfóldrajzi kutatások bebizonyították, hogy egykor jóval gyakoribb volt mint ma. Már a harmadkorban megjelent a bükk az Alföldön, de a jégkorszakban délre vándorolt (Zólyomi ex verb.). E hideg időszak eltelte után a meleg és nedves klímájú „Tölgy kor"-ban (i.e. 5500-tól 3000-ig) jelent meg ismét, de ekkor még csak szálanként fordult elő az erdőkben. Legnagyobb gyakoriságát a hűvös és csapadékos „Bükk I. kor"-ban (i.e. 3000-től 800-ig) érte el, amikor az Alföld peremvidékein erdőalkotó szerepet is betöltött. A kissé melegebb, szárazabb és kontinentalisabb éghajlatú „Bükk II. kor"-ban (i.e. 800-tól napjainkig) néhány refugiumhelytől eltekintve - gyakorlatilag visszahúzódott a síkságról a környező hegy-és dombvidékekre (vö. ZÓLYOMI 1936, 1937, 1952, 1958, 1980, 1987, 1995; JÁRAIKOMLÓDI 1966a, 1966b, 1968). A Dráva fiatal öntésterületén ma is többfelé megtalálható a bükk (vö. HORVÁT A. O. 1942a, 1942b, 1957a, RAUS 1971, 1975, KEVEY 1984, 1995). Jelen tanulmány a horvátországi Drávaköz bükk állományainak társulási viszonyaival foglalkozik.