Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Kevey Balázs: A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum Borhidi 2003 em. Kevey 2006b) - Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Dráva river in Baranya, SW. Hungary

Natura Somogyiensis 10 41-71 Kaposvár, 2007 A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003 em. KEVEY 2006b) KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Hungary; e-mail: keveyb@ttk.pte.hu KEVEY В.: Oak-hornbeam forests of the floodplains of the Dráva river in Baranya, SW. Hungary. Abstract: The phytosociological characteristics and syntaxonomy of the oak-hornbeam forests occurring along the Dráva river in Baranya, SW Hungary are presented in this paper. Results of the analyses based on 50 records of the vegetation show that this association {Circaeo-Carpinetum) differs from the oak-hornbeam forests in the Great Plains occurring on pebble, sandy and loess substrates in several aspects. Being more influenced by ground water the habitat is more mesophilic, and, as a consequence, the vegetation is extrazonal with species composition exhibiting similarities to hardwood gallery forests (Alnion inĉanae). Owing to the presence of some species with submediterranean distribution, this association also is related to the oak-hornbeam forests (Fraxino pannonicae-Carpinetum) on sand in Inner Somogy of Hungary. Keywords: Syntaxonomy, Duna-Dráva National Park, Hungarian Plains, cluster-analysis. Bevezetés A síkvidéki gyertyános-tölgyesek összehasonlító-cönológiai vizsgálatát már korábban tervbe vettem (vö. HORVÁT és KEVEY 1983,1984; KEVEY 1984,1986,1996-1997,1997a, 2003, 2006a, 2006b; KEVEY és TÓTH 1992, 2000). Eddigi tapasztalataim szerint a baranyai Dráva-síkon található a legtöbb és a legtermészetszerűbb alföldi gyertyános-tölgyes. E táj legtipikusabb részének az Ormánság tekinthető. Jelen tanulmány e tájegység gyertyános-tölgyeseit mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján Pettend és Potony vonalától Vajszló térségéig. Anyag és módszer A Zürich-Montpellier növény cönológiai iskola (BECKING 1957) hagyományos kvadrát-módszerével cönológiai felvételeket készítettem. Valamennyi mintaterületen két időpontban végeztem felmérést: tavasszal és nyáron, ill. az ősz elején. Olyan esetekben, amikor a tavaszi és a nyári borítási érték különbözött, a nagyobb értéket vettem figyelembe. A cönológiai felvételek táblázatos összeállítását (1. táblázat), valamint a karakterfajok csoportrészesedését és csoporttömegét az „NS" számítógépes programcsomag (KEVEY és HIRMANN 2002) segítségével végeztem. E számítások módszerének részletesebb is*A kutatásokat az OTKA támogatta (T037632)