Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

75 NATURA SOMOGYIENSIS terjedésük nagy átfedést mutat és együttesen is előfordulhatnak adott területen (GoszczYNSKi 1977, PEDRINI et al. 1995). A nyesttel való találkozást a kompetítornak tekinthető házimacskák általában elkerülik. Esetenként azonban előfordul, hogy a nyest valószínűleg - kölyökmacskát ejt zsákmányul (TÓTH-APÁTHY 1998), amint a jelen vizsgálatban is előfordult. Az urbanizálódott és a lakott területen kívül élő nyestek tényleges közös territórium használatára, valamint populációdinamikájuk vizsgálatára költségesebb módszerek alkalmazása (pl. rádio-telemetria: HERRMANN 1994, SEILER et al. 1994, PosiLLico et al. 1995, és/vagy genetikai vizsgálat: DALLAS et al. 1999, 2000) szolgálhat további ismeretekkel. A vizsgálat nem adhat választ arra, hogy a természetes környezetben született nyestek életük során urbánus nyestté válhatnak-e, vagy fordítva. Azonban az alapvetően különböző élőhelyhez kötődő nyestek egyaránt változatos és részben közös táplálékforrásokat hasznosítanak. A különböző élőhelyhez kötődő egyedek az egymás mellett élés érdekében a forrásokat térben és időben felosztják. A mezőgazdasági és az urbánus környezetben élő nyestek egyaránt fogyasztanak emberi településekhez kötődő táplálékot, pl. háziállatokat és kertben termő gyümölcsöket, valamint vadon élő állatokat is. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy adott térség nyestpopulációjának egyedei nem különülnek el élesen térben, legfeljebb időszakosan. Összességében megállapítható, hogy a különböző élőhelyeken előforduló nyestek közös táplálékforrásokat is hasznosítanak. Ragadozó életmódjuk ellenére éves szinten leggyakrabban fogyasztott táplálékukat a különböző gyümölcsök jelentik. A növényi táplálék fogyasztásában azonban jelentős évszakos ingadozás tapasztalható. A préda fajok közül a mezőgazdasági környezetben élő nyestnél a kisemlősök, az urbánus nyestnél a madarak a legjelentősebbek. A háziállatok (főként baromfifélék) fogyasztásban a nyestek jellemző élőhelyétől függően lényegesen különbség tapasztalható. A táplálkozási niche szegregálódásban szerepet játszik, hogy a mezőgazdasági környezetben élő nyesteknél a fogyasztott préda gyakrabban kisebb súlyú, talajszinten élő, valamint kötődését tekintve jellemzően vadon élő, ellentétben az urbánus nyestekkel. A nyest kutatásával kapcsolatos további részletek az alábbi sorszámú publikációkban találhatók meg: [1, 2, 4, 6, 12, 13, 14, 15, 17, 18, 23, 25, 31].