Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)
LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 121 lékában zömmel talaj lakó préda szerepelt, de előfordult benne bokrokon, fákon található, valamint ritkán vizes élőhelyhez kötődő zsákmány is. A harmadik csoportba sorolt borz (Boronka-melléki TK), valamint a Petesmalmi halastavak körzetében élő róka táplálékában a legfontosabb terresztris fajok mellett a vizes élőhelyhez kötődő préda fogyasztása is jelentős volt. A negyedik csoportba sorolt ragadozók táplálékában alapvetően talajszinten lakó fajok szerepeltek, a többi prédatípusjelentősége minimális. Ide tartozik a Fonói tó körzetében élő borz, az aranysakál, a vizsgált rókák többsége, valamint a hiúz és a farkas is. A vizsgálatokból látható, hogy a különböző ragadozó fajok a rendelkezésre álló táplálék-forrásokat eltérő mértékben hasznosítják a préda súlyától és jellemző élőhelyétől függően. A prédaválasztást azonban az élőhely jellege is befolyásolja. Ennek megfelelően lényegesen eltérő csoportban szerepelhet ugyanaz a predator faj, ha erdei, vagy mezőgazdasági területen él. Erre a legjobb példa a vörösróka. Összességében megállapítható, hogy a vizes élőhelyekhez kötődő vidra táplálékspektruma széles. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy zsákmányszerzésében képes alkalmazkodni a rendelkezésre álló táplálék-készlethez vagyis az élőhely jellegétől függően többféle táplálék-forrást is hasznosít. A különböző típusú élőhelyeken, a táplálkozási niche-szélessége változatos képet mutat. Bőséges haltáplálék-készlet mellett niche-e szűk, ugyanis legfontosabb táplálékát a hazai ökológiai feltételek mellett a hal jelenti. Ilyen esetek leginkább a horgászati-, vagy halászati hasznosítás alatt álló területeken voltak tapasztalhatók. Alacsony halkészlet mellett, és jelentős emberi zavarás esetén a vidra előfordulása bizonytalanná válik. A kapott adatok világosan jelzik, hogy a vidra a vizes élőhelyek állapotának változására érzékenyen reagáló faj. Részletes külföldi és hazai kutatottsága ellenére mégis a száz éves dogmák mocsarába veszni látszik a rövid távú gazdasági érdekek miatt. Védelmi státuszának megváltoztatása a hazai állományok alaposabb megismeréséig (genetikai analízisre alapozott populáció dinamikai valamint ökotoxikológiai vizsgálatok végzéséig) semmiképp nem indokolt. A főként kisemlősökkel, esetenként kistestű madarakkal táplálkozó hermelin táplálékösszetétele taxonómiailag nagy hasonlóságot mutat a vele életközösséget alkotó rókáRelatív skála 5 10 15 20 25 83. ábra: A prédaválasztás hasonlósága a zsákmány preferált élőhelye alapján