Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)
LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 113 A halastavakon és a horgászattal hasznosított holtágakon általában szűk a vidra táplálkozási niche-e, mivel ott a halkészlet bőséges (77. ábrán). A patakokon és csatornákon a táplálkozási niche szélesedik, mert a táplálékban az egyébként másodlagosan fontos táplálék tax ónok (kétéltűek, madarak) szerepe nő. A 77. ábrán bejelölt vonalak csak tájékoztató jellegűek, ugyanis a területek között éles határ nem húzható meg. Az élőhelyek minősítésekor a szórás adatok is fontos jelzésként szolgálnak. A vidráról írt fejezetben már szerepelt, hogy bizonyos élőhelyeken jelentős időszaktól függő niche-szélesség ingadozás volt tapasztalható. Ez azt jelzi, hogy a vidra táplálék-készletében, és/vagy más élőhelyi feltételben jelentős változások, problémák merültek fel. Kiugróan nagy szórás tapasztalható például a Barcs-Komiósdi Rinyán, ahol a vízfolyás időszakosan kiszárad. Továbbá azokon a területeken is problémák merülhetnek fel, ahol a part mentén húzódó vegetáció szabdalt és az emberi zavarás is jelentős (Somogyudvarhely), vagy ahol nagy a vízszintingadozás és emellett az emberi jelenlét is rendszeres (pl. nyáron a Dráván). Ráadásul ezeken a területeken a vidrasűrűség is viszonylag alacsony (26. ábra). Kis szórás tapasztalható egyes természetvédelmi kezelésben levő területeken, így a Boronkamelléki Tájvédelmi Körzet tavain, vagy a petesmalmi halastavakon. A vidrák normális életritmusát itt az emberi behatások - a többi területhez viszonyítva - kismértékben módosítják, pl. állandó haltáplálék-forrással rendelkeznek, a partközeiben nincs állandó zavaró emberi jelenlét. A különböző élőhelyeken élő vidrák táplálékának hasonlósága A különböző élőhelyeken élő vidrák összevont, éves táplálékának hasonlóságát cluster-analízissel vizsgáltam. A 78. ábrán az ágak (elágazások) távolságát relatív skála jelzi, ugyanis a dendogram alapját képező mátrix, Pearson korrelációszámításon alapul és ennek értéke -1-től +l-ig terjedhet. A táplálék taxonok ugyanazok, melyeket a niche-szélesség számításoknál is alkalmaztam. A dendogram (78. ábra) alapján három fő élőhely csoport különült el. Az első csoportba mindössze az időszakosan kiszáradó és alacsony táplálék-forrással rendelkező Korcsina-csatorna sorolható. Az időszakos kiszáradással összefügg a vidrasűrűség éven beRelatív skála 5 10 15 20 25 0 Élőhely + Boronka-m.TK, tavak Petesmalom, tavak Örtilos, Dráva Babócsa, Ó-Dráva Fonói tó (I.időszak) Barcs, Kisbóki holtág Barcs, K.rigóci tavak Berzence, Dombó-cs. Bélavár, holtág Vizvár, Dráva S.udvarhely, k.bányát.—i—' Fonói tó (III.időszak)— ' Lankóci erdő —i—i Babócsa, Rinya —' г Barcs-Komiósdi rinya Gyékényes, Dombó-cs. r Fonói patak (II. id.) ' Korcsma, csatorna 78. ábra: A különböző élőhelyeken élő vidrák táplálékának hasonlósága