Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Lanszki József: Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben - Comparative study on feeding habits of the stone marten (Martes foina Erxl.) in rural and urban environments

140 NATURA SOMOGYIENSIS emberhez kötődő vadon élő vegyes Zsákmány jellemző kötődése 4. ábra: Mezőgazdasági és urbánus környezetben élő nyestek prédaválasztása a zsákmány élőhelyi kötődése alapján Következtetések A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az emberi településen kívül élő és az urbánus nyestek táplálkozási niche-átfedése nagymértékű, mégis a táplálék-összetételük taxonómiai szempontból különbözik. Ez azt jelzi, hogy a jelentős fajon belüli kompetíció ellenére táplálkozási niche-szegregálódás valósul meg. Az alapvetően eltérő élőhelyhez kötődő nyestek egyaránt széles táplálékbázist hasznosítanak, a tartós egymás mellett élés érdekében a forrásokat felosztják térben és időben. Ezt a feltételezést támasztják alá az alábbi vizsgálati eredmények: 1) függetlenül a jellemző élőhelyüktől, a nyestek táplálkozási niche-e széles, a táplálékforrások igen széles körét képesek hasznosítani; a szemétben való keresésben lényeges különbség tapasztalható, 2) bár jellemzően 15 és 50 g közötti súlyú prédát ejtenek, az urbánus nyestek a nagyobb súlyú prédát gyakrabban részesítik előnyben, mint a mezőgazdasági környezetben élők, 3) az urbánus nyestek több bokor, illetve fa lombkorona szintjén élő és kevesebb talajszint közelében élő prédát fogyasztanak, mint a mezőgazdasági környezetben élők, 4) az urbánus nyestek nagyobb arányban fogyasztanak emberhez kötődő és kisebb arányban vadon (lakott területen kívül) élő prédát. A háziállat fogyasztásban lényeges különbség tapasztalható a két nyestpopuláció között. A nyestek opportunista predációját (GOSZCZYNSKI 1986, MITCHELL-JONES et al. 1999) támasztja alá a jelen tanulmányban vizsgált nyestek széles táplálékspektruma és viszonylag kiegyenlített táplálék-összetétele. A mezőgazdasági környezetben élő egyedek étlapján 70, az urbánus nyesteknél 49 különböző táplálék taxon fordult elő. Ezek az adatok hasonlóan magasak a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben, lombhullató erdővel körülvett halastavak körzetében, természetes környezetben élő szárazföldi ragadozóknál tapasztaltakhoz, pl. a nyusztnál 45, a vörösrókánál 51 és a borznál 40 taxon fordult elő (LANSZKI és KÖRMENDI 2000). A különböző nyestpopulációk közötti kapcsolatok meglétét a fontosabb táplálékok közös hasznosítása révén (is) lehet mérni. A nyesttel rokon közönséges görényen végzett megfigyelés szerint a kifejlett egyedek táplálékpreferenciáját alapvetően befolyásolja, hogy 2-3 hónapos életkorig az anya milyen táplálékot (tulajdonképp a préda szaga a