Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Lanszki József: Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben - Comparative study on feeding habits of the stone marten (Martes foina Erxl.) in rural and urban environments

LANSZKI J.: NYESTEK (MARTES FOINA) TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI 141 meghatározó) hordott kölykei számára (összefoglalta: BLANDFORD 1987). Feltételezhetően ez a tanulási folyamat a nyestre is érvényes lehet, legalábbis ami az élőhely (fészekhelyek) megválasztását illeti A nyestek étlapján előfordulási gyakoriság alapján a növények, ezek közül is a gyümölcsök a legjelentősebbek. A gyümölcsök vitamin és szénhidrát forrásként fontosak (PANDOLFI et al. 1996), bár a Martes genus esetében a szervezet téli zsírraktár képzése nem olyan jelentős, mint például a borznál. Ez is hozzájárul a nyestek téli folyamatos aktivitásához (pl. ZALEWSKI 2000). A nyestek nyáron főként gyümölcsfogyasztás érdekébenjárnak be lakott területre, emellett a nyári párosodási időszakban hosszabb utat tesznek meg, miközben háziállatokat, illetve állatvágási maradékokat (sertés, juh, kecske, baromfi) is fogyasztanak. Télen is jelentős a növények fogyasztása (DELIBES 1978, PANDOLFI et al 1996) a padlásokon aszalt szőlőt is megdézsmálják (ez azonban a rágcsálókra is jellemző). Fontos szerepet töltenek be a magvak szétterjesztésében (HERRERA 1989). A műanyag és gumi alapanyagú termékek (ill. szemét) fogyasztása összefügg a nyestek kíváncsi és játékos természetével, ugyanis előszeretettel rágcsálnak puha anyagot (főként a kölykök). Ez játszhat közre az autók kábeleinek és más műanyag, vagy gumi tartozékok megrongálásában is (SEKNACK 1993). Ilyen jellegű anyagok az emberi településektől távol, zárt erdőkben élő közeli rokon faj, a nyuszt táplálékában nem fordulnak elő (még a vörösrókánál is ritkán), melyek háziállatot sem fogyasztanak (LANSZKI és KÖRMENDI 2000). A lakott területen élő nyestek nagyobb tápláléksűrűségű élőhelyen élnek, a kisebb territórium is elegendő táplálékot képes biztosítani. A bejárható kisebb távolságokkal, és a rendelkezésre álló táplálékforrás minőségével (pl. szárnyas háziállatok) függhet össze, hogy a nagyobb súlyú (51-100 g) zsákmányállatotot is probléma nélkül vihetik szájukban a táplálkozó helyre, vagy a fészekbe. A lakott területen kívül élő nyestek táplálékában a kisemlősök a legjelentősebb prédák a jelen és más vizsgálatokban is (DELIBES 1978, RASMUSSEN és MADSEN 1985, GOSZCZYNSKI 1986, SERAFINI és LOVARI 1993), az urbánus nyestek táplálékában pedig a madarak, főként galambok (HOLISOVÁ és OBRTEL 1982, RASMUSSEN és MADSEN 1985, LUCERINI és CREMA 1993, SIDOROVICH 1997, TÓTHAPÁTHY 1998). Az 50 g feletti súlykategóriába tartozó fajok között jelentős arányba szerepelnek háziállatok. A kompetítor fajok jelenléte is befolyásolja a nyestek előfordulását, állománysűrűségét és táplálékválasztását. Emberi településeken a nyestnek lényegesen kevesebb kompetítorral kell a forrásokat felosztani (HOLISOVÁ és OBRTEL 1982, LUCERINI és CREMA 1993). A nyest urbanizálódó viselkedése nagy hasonlóságot mutat a vörösrókához (pl. DONCASTER et al. 1990, MITCHELL-JONES et al. 1999), a két faj között a természetes környezetben jelentős kompetíció tapasztalható (SERAFINI és LOVARI 1993, BRANGI 1995, LANSZKI et al. 1999). A nyesthez alkatilag is közel álló rokon nyuszt élőhely igénye és tápláléka általában lényegesen eltér a nyesttől (pl. MITCHELL-JONES et al. 1999), azonban együttesen is előfordulhatnak (GOSZCZYNSKI 1977, PEDRINI et al. 1995). A nyest, a nyuszttal összehasonlítva ritkábban mászik fára, bár fészkét általában magasban (ház padlásán, odvas fában) készíti. Vadászatának jellemző szintje a talaj és az alacsony tereptárgyak. A nyesttel való találkozást, a kompetítornak tekinthető házimacskák általában elkerülik, esetenként azonban előfordul, hogy a nyestek, - valószínűleg - kölyökmacskákat ejtenek zsákmányul (TÓTH-APÁTHY, 1998). A vizsgálat alátámasztja az emberi településen élő nyestek jelentős házi egér és vándorpatkány fogyasztását. Korlátozzák a kártékony rágcsálók nagymértékű elszaporodását, aminek közegészségügyi és gazdasági jelentősége egyaránt vitathatatlan. Ezek a rágcsálók a lakott területen kívül élő nyestek táplálékában is szerepelnek, de kisebb arányban. Nagy különbség tapasztalható háziállatok fogyasztása tekintetében a jellemzően lakott területtől távol élő és az emberi településen élő nyestek között. Az utóbbiak háromszo-