Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)
Lanszki József: Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben - Comparative study on feeding habits of the stone marten (Martes foina Erxl.) in rural and urban environments
Natura Somogyiensis 3 131-145 Kaposvár, 2002 Nyestek {Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben LANSZKI JÓZSEF LANSZKI J: Comparative study on feeding habits of the stone marten (Martes foina Erxl.) in rural and urban environments Abstract: The investigations were carried out in a rural hilly area: forest, arable-land and pond mosaic habitat and a neighbouring village habitat in Somogy county. Stone martens living on different two habitats used similar food resources considerably. However the chooscd prey differed significantly between the two populations in the point of view the weight, the zonation and the linkage to the human environment of the prey species. Bevezetés A nyest Martes foina (Erxleben, 1777) tipikus generalista ragadozó, ökológiai plaszticitása figyelemre méltó, széles az elterjedése. Napjainkban nemcsak természetes, vagy természeteshez közeli élőhelyeken, hanem különböző emberi településeken: falvaktól a nagyvárosokig is megtalálható. A ragadozók, így a nyestek territóriumának kiterjedését lényegesen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyisége. Egyes vizsgálatok szerint az emberi településen kívül élő nyestek territóriuma 350-400 ha (SERAFINI és LOVARI, 1993), a hímek kétszer nagyobb területet birtokolnak, mint a nőstények (SEKNACK 1990, POSILLICO et al. 1995), az emberi településen élő nyestek territóriuma lényegesen kisebb. A nyári párosodási időszakban gyakoribbá válik a territórium birtoklását jelző ürülékek (és vizelet) tereptárgyakon, pl. köveken, fűcsomón történő elhelyezés gyakorisága (SEILER et al. 1994), ekkor a nyestek nappal is sokat mozognak (POSILLICO et al. 1995). A vizuális és szagjelek elsősorban az azonos ivar távoltartását szolgálják, de az aktuális szaporodásbiológiai állapotot is jelzik (MACDONALD 1980). Éjszakai, rejtőzködő életmódja miatt a városok, falvak lakossága leginkább csak akkor szerez tudomást a nyestek jelenlétéről, amikor valamilyen kártételük merül fel. Ilyen lehet például a baromfiállomány megdézsmálása, a tetőterek hőszigetelő anyagának megbontása, az autók kábeleinek és egyéb műanyag alapanyagú tartozékok megrágása. Sok esetben azonban - tévesen - a rágcsálók okozta kárt is a rovására írják. Hihetetlen tájékozatlanság tapasztalható a velük szembeni (vértelen) védekezés terén is, és itt nemcsak a lakóházak tulajdonosai, hanem akár a patinás luxusszállodák, nagyüzemek védelmi rendszere (vagy inkább hiánya) is említhető. Urbanizálódott ragadozóról van szó, mely alkalmazkodott az emberi környezet nyújtotta előnyökhöz, eközben éli a vadon élő fajtársakra jellemző természetes életét, azaz zsákmányol. Az emberi településeken kívül: hegyvidéki, mezőgazdasági és erdei élőhelyen élő nyestek táplálék-összetételét számos tanulmányban elemezték (pl. Dánia: RASMUSSEN és MADSEN 1985, Olaszország: LUCHERINI és CREMA 1993, SERAFINI és LOVARI 1993, BERTOLINO és DORE 1995, BRANGI 1995, MARTINOLI és PREATONI 1995, PEDRINI et al. 1995, POSILLICO et al. 1995, PANDOLFI et al. 1996, Franciaország: LODE 1994, Svájc:
