Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)
Lanszki József: Nyestek (Martes foina Erxl.) táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben - Comparative study on feeding habits of the stone marten (Martes foina Erxl.) in rural and urban environments
132 NATURA SOMOGYIENSIS TESTER 1986, Spanyolország: DELIBES 1978, Lengyelország: GOSZCZYNSKI 1986, Magyarország: LANSZKI et al. 1999). Annak ellenére, hogy a nyest gyakori (közönséges) faj, az emberi településeken előforduló populációk életmódja kevésbé kutatott (pl. Dánia: RASMUSSEN és MADSEN 1985, Olaszország: LUCHERINI és CREMA 1993, Svájc: TESTER 1986, Cseh Köztársaság: HOLISOVÁ és OBRTEL 1982, Belorusszia: SIDOROVICH 1997, Magyarország: LANSZKI 1992, TÓTHAPATHY 1998). A fenti, eltérő földrajzi szélességen, különböző típusú élőhelyeken végzett táplálék-összetétel vizsgálatok azt jelzik, hogy az urbánus és a „természetes" körülmények között élő nyestek időszakosan ugyan, de hasonló táplálékforrásokat is hasznosíthatnak. Ez előre vetíti azt a feltételezést, hogy előfordulási helyük eszerinti besorolásuk legfeljebb általánosságban lehet érvényes. Adott emberi településen belül és azon kívül élő nyest populációk táplálkozásökológiai összehasonlítását eddig ritkán vizsgálták (RASMUSSEN és MADSEN 1985, TESTER 1986). A vizsgálatot egy dombvidéki tipikus mezőgazdaságilag művelt erdő-szántó-halastó mozaikos élőhelyen, valamint a közelében található kis falu nyestjeinek táplálék-analízise alapján végeztem. A kutatás fő célja a jellemzően mezőgazdasági és az urbánus nyestek közötti táplálkozási kapcsolatok vizsgálata az alábbiak alapján: 1) meghatározni az éves táplálék-összetételt, ezáltal következtetni a táplálkozási szokásokra, 2) meghatározni a két nyestpopuláció táplálkozási niche-átfedését, a kompetíció mértékét, 3) tesztelni a niche szegregálódás lehetséges módjait a préda fajok a) súlya, b) jellemző élőhelye és c) jellemző előfordulása (kötődése) alapján. Vizsgálati terület és módszerek A vizsgálat a fonói halastó körzetében, valamint Fonó községben zajlott. A fonói halastó és körzete Dél-nyugat Magyarországon (É 46° 22', К 17° 55') helyezkedik el. A tavat tápláló patak a Kapós folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Erre a vidékre alapvetően szántóföldi mezőgazdasági művelés jellemző. A terület növényzete a Dél- Dunántúli flóravidék külső-somogyi flórajárásához tartozik. A tó nyugati partján, nagyobbrészt egészen a tó partvonaláig cseres-tölgyes erdő {Quercetum petraeae-cerris) húzódik. Az erdő kora kb. 60 év, kiterjedése 70 ha, szántóval szabdalt. A tó északi oldalán kis kiterjedésű rét és bokorfüzes {Salicetum triandrae-purpureá), valamint magassásos (Caricetum acutiformis-ripariae) és nádas (Scirpo-Phragmitetum) teszi változatossá a növényzetet. A halastó keleti oldalán nagy kiterjedésű szántó, délen nyílt legelő, valamint fás legelő {Betula pendula, Robinia pseudo-acacia) húzódik. A felsorolt élőhelyeken történt a halastó körzetében („külterületen") élő nyestek ürülékgyűjtése. A halastótól délkeleti irányban található Fonó község gyümölcsös kertekkel. A falu szélén állt a malom épülete, melynek egyik emberi mozgástól mentes szárnyának padlásterében végeztem a „belterületi" minták gyűjtését. A nyest táplálék-összetételének meghatározása hullaték analízissel történt. Ehhez a halastó körzetében a hullatékok gyűjtése kéthetenkénti gyakorisággal, standard útvonal (kb. 4,2 km) bejárásával zajlott. Az 1991 decembere és 1997 novembere közötti 6 év alatt feldolgozott mintaszám 572 (LANSZKI és KÖRMENDI 1999, LANSZKI et al. 1998, 1999). A malomból a mintagyűjtés egy alkalommal, 1998-ban történt. Az összegyűlt minták (n=151) feltételezhetően több évből származtak, évszakonkénti feldolgozást nem, csak éves értékelést tettek lehetővé. A táplálék taxonok meghatározása az emlősöknél koponyacsontok, fogazat és szőrmorfológia (SCHMIDT 1967, DEBROT et al. 1982, GÖRNER és HACKETHAL 1987, ÚJHELYI
