Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Purger J. Jenő: A Somogyszob, Hajmás és Kálmáncsa közötti térség kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján - Small mammal fauna of the region between Somogyszob, Hajmás and Kálmáncsa based on barn owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis

Natura Somogyiensis 3 99-110 Kaposvár, 2002 A Somogyszob, Hajmás és Kálmáncsa közötti térség kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENŐ PURGER, J. J.: Small mammal fauna of the region between Somogyszob, Hajmás and Kálmáncsa based on barn owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Abstract: In county Somogy, from 31 localities 2429 barn owl pellets were collected, containing 8376 prey remnants. Mammals comprised 98.3%, whereas birds, amphibians, diplopods and insects made up 1.7%. From remainders of mammals 47.87% were insectivores (Soricidae 47.85%, Talpidae 0.02%), 0.05% bats (Vespertilionidae), 52.07% rodents (Arvicolidae 28.50%, Muridac 23.25%, Gliridae 0.32%) and 0.01% carnivores (Mustelidae). Bevezetés Somogy megyében az emlőstani kutatások zöme természetvédelmi szempontból jelentős, többnyire védett területeken folyt (LANSZKI & PURGER 2001). Az eddig megjelent adatok alapján a megyében élő emlősfajok elterjedéséről, gyakoriságáról, mennyiségi viszonyairól nem alkothattunk teljes képet. A faunisztikai felmérések egy része közvetett módszerekkel történt (pl. ragadozómadarak és baglyok köpeteinek vizsgálata), elsősorban egyes madárfajok táplálkozásbiológiájának megismerése céljából (LANSZKI & PURGER 2001). Eltekintve a munkák célkitűzéseitől, a korábbi (lásd: KALIVODA 1994, 1999, LANSZKI & PURGER 2001 munkáiban) és a jelenlegi (pl. LANSZKI 1999) közvetett módszerekkel végzett kutatások eredményei számos jelentős faunisztikai adattal gazdagították a megye emlőstani ismereteit. Somogy megye kisemlős faunájának felmérése gyöngybagoly köptek vizsgálata alapján a kilencvenes években újabb lendületet vett, de ezek a vizsgálatok is elsősorban védett területeken ill. azok közvetlen közelében folytak (PURGER 1996, 1997, 1998). A faunisztikai (biotikai) adatok kompatibilitásának megteremtése érdekében (DÉVAI et al. 1997), a kisemlős fauna felmérések már a 10x10 km-es UTM rendszerű hálótérképek (MISKOLCZI et al. 1997) alapján, az egyes mezőknek, ill. négyzeteknek megfelelő területeken folytak. A Somogyszob, Hajmás és Kálmáncsa települések által határolt területen előforduló kisemlősökről keveset tudunk. A megjelent töredékes adatok alapján (BITTERA 1914, GRESCHIK 1910, 1924, SEY 1965, SCHMIDT 1974a, 1974b, 1974c, 1974d, 1976, KALOTÁS 1989) az említett térségben 5 lelőhelyről (Lad, Lábod, Nagyatád, valamint Vörösdom és Ropoly a Zselicben), 13 emlősfaj előfordulásáról van tudomásunk. Munkánk elsődleges célja a gyöngybaglyok tartózkodási helyeinek felkutatása és köpeteinek begyűjtése volt a Somogyszob, Hajmás és Kálmáncsa települések által határolt területen. Az emlősfauna felmérését közvetett módon, a begyűjtött köpetek tartalmának vizsgálata alapján terveztük elvégezni, hangsúlyt fektetve a védett fajokra, és a fajok között fennálló mennyiségi viszonyokra.