Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Dr. Kéri Nagy Béla: Menekülés és visszatérés

1945 februárjában a szovjetek újabb támadással kísérelték meg a német utánpótlási vonalak elzárását, emiatt a megye északi és déli határterületén hadieseményekre is sor került. Az összecsapások miatt újabb községek kiürítéséről történt intézkedés. A kiürítési parancs, melyet február 5-én a szigetvári szovjet parancsnokság adott ki, a barcskörnyéki falvak közül Kastélyosdombó, Drávagárdony, Drávatamási, Lakócsa, Potony, Tótújfalu, Szentborbás és Felsőszentmárton lakóit érintette. A lakosság magárahagyatottan elindult a szomszéd falvakba abban a reményben, hogy ismerősök, rokonok, barátok áldozatkész segítségét vehetik igénybe. Darány kiürítését a bolgár katonai parancsnokság február 8-án rendelte el. A faluból elsősorban a Barcsról és környékéről odamenekülteket evakuálták az odahelyezett barcsi főszolgabírói hivatal kivételével. A helyi lakosok hadimunkák végzése címén otthon maradhattak." Valkó Gyula szerint Kastélyosdombó kiürítésekor a hatóság nem közölte a lakossággal, hogy hová mehetnek, van-e részükre befogadó község kijelölve. Mivel erre vonatkozó intézkedés nem történt, a Valkó család pécsi ismerőseikhez akart eljutni, és kivárni a háború végét. A közlekedés esetlegessége, bizonytalansága miatt erről kénytelenek voltak lemondani. Ezért más Barcs környéki településen kísérelték meg a helykeresést. Végül Zádorban telepedtek le a helyi református lelkész, Tóth Lajos családjánál."

1 A befogadók A megye alispánja a befogadó falvak lakóit is értesítette az evakuálás rendjéről, a segítségnyújtás fontosságáról. Arra kérte a község elöljáróságait, hogy gondoskodjanak a téli fagyban vagyonuk hátrahagyása mellett otthonukból távozni kényszerült magyar honfitársaik befogadásáról. A lakosság megértéssel fogadta be a menekülteket arra az időre, míg a körülmények visszaköltözésüket lehetővé nem teszi. A befogadó falvakban is sor került a rend biztosításához szükséges vagyonőrség megszervezésére.

22 A lovaskocsival menekülők érthető módon megelőzték a gyalogosan, tragacsokkal bandukolókat, figyelmen kívül hagyva a kijelölt befogadó helyeket, a legközelebbi falvakba telepedtek le. Az alispáni értesítést követően a befogadók már várták a menekülteket. A sok befogadó község közül példaként csak egy falut, Zádort szeretnénk bemutatni. Zádor - a befogadó többi községgel együtt - a kitelepítési zónán kívül volt ugyan, de a szovjet parancsnok 20 Veres 1984. 21 Valkó Gyula naplója, 1945. Dráva Múzeum, Barcs. Ltsz. 87.96.1. 12 Szili 1994.