Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

vagy működése szünetelt, mert 1907-ben már újjászervezését kezdeményezték." Úgy tűnik azonban, hogy ez nem járt sikerrel, vagy csak időleges volt a kör feltámasztása, mert a későbbi újságokban már nem találtam híreket a kör működéséről. Ebben az esetben is valószínűleg az L világháború, az azt követő politikai helyzet, illetve az agilis tagok „kihalása" jelentette az egyesület végét. BARCSI IZRAELITA HITKÖZSÉG 100 Hazánk területére a római légiókkal érkeztek az első zsidók. Nagyobb számban a 4. századtól találhatunk emlékanyagot jelenlétükre.

101 A 10. századból már írásos adat is maradt fenn a Kárpát-medence középkori zsidó lakosairól. Számuk a 11. századtól növekedett meg jelentősebben, mikor a keresztes hadjáratok nyomán fellángolt pogromok elől sok nyugat-európai zsidó Magyarországon keresett menedéket. A középkori Barcson nem tudunk zsidó lakosságról. A török hódoltság, illetve a visszafoglaló harcok során elnéptelenedett, majd 1686 után újra életre kelt településen a 18. század derekáig ugyancsak nem találhatunk zsidó lakost. Az 1784. évi megyei összeírás Barcson mindössze egy zsidót említ, Salamon Ábrahámot és - feltehetően - családját.

102 Egy évtizeddel később a Barcs-Pusztabarcson található hamuzsírfőzőt és a mellette álló csárdát Sternberg Lőbl „hamus zsidó" bérelte. 1836-ban Fényes Elek 6 zsidó lakosról számol be. 1844-ben még mindig csak egy, (talán az uradalmi kocsmát bérlő) zsidó család élt itt, Májerhoffer Sépetl és felesége Góri, fia Salamon és leánya Betti.

103 A kezdeti idők sajátossága, hogy a bérlettel (árenda) foglalkozó zsidók csak annak lejártáig laktak az adott településen, aztán elköltöztek. A zsidók száma csak nagyon lassan gyarapodott, hisz Fényes Elek 1851-ben is csak 5 zsidó lakost említ, feltehetően még az előbbi családot.

104 1864-ben ez a szám hirtelen 30 főre (családra?) növekedett, majd 1869-ben már 141 főre. Ennek oka a rendszeres drávai hajóforgalom megindulásával együtt járó kereskedelmi fellendülés, illetve a tervezett Pécs-Barcs-murakeresztúri vasútvonalról szóló hírek keltette várakozások, illetve a vonal megnyitása lehetett. A zsidó közösség ekkor még DM. tört. gyűjt. 87. 298. 1. Meghívó a kör újjászervezésére. 100 Talányos, hogy miért egyesületként (!) tartották nyílván még az 1920-as években is, hisz már 1867-ben megtörtént a zsidók emancipációja, 1895-től pedig az izraelita vallás is bevett felekezetté vált. Elképzelhető, hogy a hitközség megalakulásáig egyesületként működött, utána pedig nem kérték a nyilvántartásból való törlést. 101 Scheiber Sándor: Magyarországi zsidó feliratok. Bp. 1960. 13-61. 102 SML IV. 1. h. Conscriptio Judeorum 1784. 103 Uo. 1844. évi összeírás 104 Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára. Pest, 1851.