Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson MÉSZÁROS ÁDÁM DÄ DOBILYE DÄ KÍNVÁ SÎ DÄ KÎND BAJÁSI SÁGYÉ ÎN BÁRSJÉ SZKURT DÄ SJ-0 FOSZT VORBÄ Dáka dá báj ás szfatijény, trébé szä styijény, ká sí lyimbá lor sí kultúra lor álfela-j, däkit á lu héjelánc cigány patyé fi zenész о lakatárj. Bajási da kínvá trosj sí májré fasje, sí päntru kä multä dobä or foszt ku rumíny íntr-o cára, lyimbá sjé kínvá áve, or styimbát-o pá lyimbá dá rumín. In 1980 d-íntri cigány numá 8% fasje bajási. Bajási ín pátru megye ságyé: ín Baranya, ín Tolna ín Sumogye sí ín Zala. Szkrijiturásztá ny-áráta sjé styijény da bäjás, káré kínvá pä pämint da rumín kusztá (Muntenia szau Valaehia sí Moldova), sí sza-nsjárka szá styijé, da sjé sj-or ástyimbát lyimbá, sjé áve kínvá. Szkrijitorusztá ásá gíngyestyé, kä ásztá átunsj о foszt, kind bajási ká szluzsj kusztá Iá rumíny. In dobáje päntru kä cígányi robj ászra, mulcínsj or szkapát d-ákulo ín Ungureme sí-n Erdély. In dobá lu Mária Terézia (1740-1780) d-íntri bäj ás mulcínsj or vinyit din Erdély sí din Bánát ín Ungureme. In szkrijiturásztá din pipárasjé, sjé d-átunsj or ramász ony styi, kum sí päntru sjé or vinyit szä sáda bajási ín Ungureme pä lingä pärou Dráva. Bársje da Iá 1797 áfel lok ajrá, káré máj múlt putye szä fáka, däkit héjelántyé lokurj, d-áje mulcínsj áve vojé maré áisj szä sáda. In lyimbá da latin „oppidum" il tyáma p-áfel lok. Pä lingä ungurj, hurvéc, sí nyerne in dobásztá or vinyit sí bajási. Kum styijény családurilye da bajás máj inti pä Iá 1800 or venyit ín Bársjé szä sáda. Nu in szát sägye, dapártyé da szát pä lingä pädurj in határ, hungyé trosj, májré sí ált zsukre din lyémn. In szfarsit szkrijiturásztá d-áje szkrijé, kum kusztä bajási ín Bársjé, sjé fel putyeré áré, sj-or ázsunsz pin in zuá da ásztaz. 77