Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs - Krím-félsziget - Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából hónapra a balaklavai téglagyár építéséhez irányították. Az új körlet és az étkezés viszonylag elfogadható volt, legalábbis nem volt rosszabb, mint Jaltában. A téglagyár falát a nagy hőhatás elviselésére szokatlanul vastagra, általában másfél méteresre építették. Egy kőműves mellé 24 segédmunkást osztottak be, akik megállás nélkül hordták és rakták a maltert és a téglát a széles falakra. A kőművesnek csak simítani kellett a maltert és máris rakta a téglákat egymás mellé. E munkának a normája megegyezett a házak falának az építési normaidejével. Érthető, hogy a téglagyár építési tempójának óriási sikere lett: elérték az 1.200 %-ot, ami a lágerek közti sztahanovista versenyben 9 országos elsőségetjelentett. A lágerparancsnokság feltehetően jól járt, de a hadifoglyoknak csak a fáradtság és a kimerültség maradt osztályrészül. A lágerből sokan jártak az ugyancsak közeli jaltai kikötőbe hajók ki- és berakodására. Tőlük tudta meg a többi lágerlakó, hogy melyik esztendő melyik hónapjának melyik napja van, mikor lesz karácsony, újév, vagy éppen húsvét. A teljes elszigeteltség, bezártság következtében elvesztették időérzéküket is. Egyik alkalommal a kőfaragáshoz induló hadifoglyokat nem a megszokott útirányon kísérték az őrök, mivel a korábbi útszakaszon nyakig felfegyverzett katonák pózoltak. Visszaútban is óriási kerülővel értek a lágerbe. Utólag tudták meg, hogy jaltai lágerüktől nyugatra, alig pár száz méterre a Lavidiának nevezett körzetben, viszonylag közel volt a háború végén sokat emlegetett épület, a Nagy (vagy Márvány) Palota, amelyet II. Miklós, az utolsó cár építtetett 1911ben. E palotában tartották az úgynevezett Jaltai Konferenciát, melyen a három szövetséges nagyhatalom, a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia kormányfői (Sztálin, Roosevelt, Churchill) tárgyaltak a háború eredményes befejezéséről és az azt követő - azóta már megszűnt - európai megosztottság kérdéséről. A palotaépület azokban az időkben több nemzetközi és hazai - azaz szovjet értekezletnek adott otthont. Márkus Sándorék ottléte alatt is hasonló találkozók zajlottak, amiért megkerültették velük majdnem a fél Jaltát csak azért, hogy a tanácskozásokon résztvevő külföldi és hazai politikusok ne találkozhassanak a fegyveresek által kísért hadifogoly-transzporttal. A rendezvény végeztével ismét a korábbi útirányon meneteltek a lágerből a munkahelyre és vissza. 9 Sztahanov Alekszij Grigorjevics (sz. 1905. december 21.) szovjet-orosz bányász, élmunkás és újító. 1935. augusztus 31-én 5 óra 45 perc alatt a megadott 7 tonna szén termelési norma helyett 102 tonna szenet bányászott ki. A Donyec-medence vájáraként a róla elnevezett munkaverseny mozgalom elindítója. A munkaverseny alapja a magas termelékenység, a technika elsajátítása és a munka jó megszervezése volt. Az 1950-es évek közepére a sztahanovista versenymozgalom magyarországi elbagatellizálódása miatt komolytalanná és nevetségessé vált. 242
