Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs — Krím-félsziget - Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából Az egészségügyi ellátás a táborban majdhogynem egyenlő volt a nullával. Létezett ugyan egy gyengélkedő, ahol német és magyar hadifogoly orvosok is dolgoztak, de a főorvos mindenhol csak orosz párttag orvos lehetett. A gyengélkedőn volt pár ágy is, de gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és műszerezettség hiányában kevés eredménnyel gyógyíthattak. Az orvosok fő tevékenységei közé tartozott, hogy havonta egy alkalommal a foglyokat kondíció vizsgálatnak vetették alá. Ez a vizsgálat abból állt, hogy a hadifoglyok felső combját hátulról megcsípték, s a bőr rugalmasságából, vastagságából döntötték el, miként osztályozzák, és osszák munkára őket. Az „OK"-snak minősítettek egészségesek voltak, és a legnehezebb fizikai munkára is beoszthatóvá váltak. A gyengébbeket, a „sztrofíkásokat" esetenkénti könnyebb munkára küldték. Az erősen legyengülteket, a „disztrofikásokat" gyengélkedőre vagy vidékre, tehát kolhozokba osztották könnyebb munkára. így járt Márkus Sándor egyik barátja, az ugyancsak barcsi születésű Sárosi József'volt karpaszományos fogoly is. A kolhozban a sok krumplitól felerősödtek, majd visszakerülve „OK"-sokként újra a kőbányában vagy a kőfaragóban dolgozhattak. A legelemibb emberi szükségletek végzését biztosító 'WC szerepét két tábori latrina látta el. E latrinák egyenként 10x2 méteres gödrök voltak, fölé gerendákat, arra pedig keresztbe deszkalapokat helyeztek el. E tákolmányra kellett a hadifoglyoknak szükség esetén egyensúlyozva ráguggolnia. Fedetlensége és csúszóssága miatt különösen télen vált veszélyessé a használata. A legyengült vagy beteg foglyok könnyen megcsúsztak, és beleestek a gödörbe. Emiatt több fogolytársuk is a latrinában lelte halálát. Alkalom adtán a tisztálkodásra is nyílott alkalom. A vályúszerű mosdóban a folyamatos hidegvíz szolgáltatás, esetleg az összegyűjtött esővíz lehetőséget adott a mosakodásra, mosásra, az evőeszközök - csajkák, kanalak - megtisztítására. Márkus Sándor konyhamunkásként - egy kondér tisztítása, drótkefélése közben - megszúrta bal kezének hüvelykujját. Kezelésére helyben nem volt mód, ezért - 1948. júliusában - beszállították a szevasztopoli fogolykórházba. Ott megoperálták, és mérgezés miatt levágták a fél ujját. A lágerben hemzsegő tetvek miatt állandó járványok tizedelték a foglyokat. Ezt megelőzendő, a hadifogoly borbélyok havonta egy alkalommal minden foglyot szőrtelenítettek és kopaszra nyírtak. Hetente két alkalommal a borbélyoknál meg is borotválkozhattak. Emellett nagyon sok, a Jaltáinál elhanyagoltabb lágerekben aratott a tífusz is. Az elhaltakat fogolytársaik lepedőbe tekerve kivitték az udvarra, és ott szekérre, szánkóra rakva kísérték utolsó útjukra. Az őrség és a politikai tisztek szigorúan ügyeltek arra, hogy ne fordulhasson elő fegyelemsértés, de ha már előfordult, azt kellő módon gyorsan meg is 243
