Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs — Krím-félsziget — Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából torta a láger politikai nevelőmunkáját. Márkus Sándorék lágerében vasárnaponként politikai oktatást szerveztek a foglyok részére, ahol előadások hangzottak el a Szovjetunió megalakulásáról, helyzetéről, nehézségeiről és hasonlókról. Volt olyan láger is, ahol külön antifasiszta politikai tanfolyamokat szerveztek magyar emigráns előadókkal. Ugyancsak a politikai tiszt gondoskodott arról, hogy a szabad vallásgyakorlás kérdése még gondolatként se merülhessen fel a foglyok körében. Az egyházi ünnepekről a megemlékezést, a vallásgyakorlást minden fogoly hitéletének megfelelően magába szállva végezte, imádkozott, illetve beszélgetett Istennel. Lágerélet Jaltán Márkus Sándor és fogolytársai március 18-án érkeztek meg a jaltai AlsóOrientán felállított fogolytáborba. A lágerben lévő körletük - szerencséjükre nem egy elhanyagolt, férgektől hemzsegő roskadozó fabarakk volt, ahogy azt elképzelték. Téglábólépület volt, mely akár főúri kastély is lehetett a régmúlt cári időkben. A magyar foglyok részére a korábban odaért román hadifoglyok készítették elő és tették elfogadható állapotúvá. Kitakarították, kifertőtlenítették, és emeletes ágyakkal rakták tele. A kiégett, kilőtt ablakokat üveg hiányában már a magyar foglyok rakták be befőttes üvegek egymásra rakásával. Jalta, a természet eme szép ajándéka a Krím-félsziget déli csücskén terül el. Szovjet viszonyok között itt van a legenyhébb tél, ami a hadifoglyok szempontjából sem közömbös. Békés viszonyok között a szép természeti környezete és mediterrán éghajlata világszerte vonzza az üdülni és pihenni vágyókat. Fejlődését meghatározta, hogy az 1870-es években megépült vasútvonala révén bekapcsolódhatott az ország közlekedési hálózatába. Itt gyógyíttatta magát többek között Csehov, Majakovszkij, Saljapin és Tolsztoj. Az 1917-es októberi szocialista forradalom győzelme után Lenin javaslatára - az 1920. december 21-én elfogadott dekrétumokban - a Krím félszigetet „nagyüzemi" üdülő- és gyógyhellyé nyilvánították. A nagy klasszikus szerint a jaltai „...gyönyörű nyaralókat és villákat, melyek korábban cárokat és nagyhercegeket szolgáltak, mostantól a munkások és parasztok nyaralóhelyévé kell változtatni. " Lenin akarata utódjának, Sztálinnak a jóvoltából beteljesedett. Pár évtizeddel később számtalan munkás, paraszt és értelmiségi már itt tölthette életének jelentős időszakát. Igaz, nem turistaként, gyönyörködve a táj szépségében, nem önként, hanem fegyverek által kényszerítve fogolyként a lágerek bűzében sínylődve. 8 Szovjetunió. Szerk.: Bakcsi György. Bp. 1970. 239
