Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs - Krím-félsziget — Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából A lágeren belüli óriás barakkoknak nevezett épületekben külön-külön 500 foglyot szállásoltak el. A táborlakók többsége a magyarokon kívül németekből, olaszokból, franciákból és románokból állt össze. Az egyes táborok két méter magas többszörös szögesdrót-kerítéssel voltak egymástól elválasztva. Két szögesdrót-kerítésen belül az emberi élet kioltására kiképzett őrzőkutyák voltak kikötve 10 méterenként egymástól. Ha egyik fogolynak sikerült volna átjutnia a drótkerítésen, további útját a kutyák véglegesen lezárták. Az őrök teljes felfegyverzéssel a magas őrtornyokban távcsövekkel, reflektorokkal figyelték a tábort és környékét. A foglyok megérkezésétől kezdve rendszeressé tették az oroszok a lágeren belüli sorakoztatókat és a véget nem érő létszámellenőrzéseket. Az esti, sokszor éjfélig tartó sorakozók esetenként készakarva, „kiszúrásból", a „szabadidő hasznos eltöltését" szolgálták. Az is előfordult, hogy a felügyelők, a kopók, a rend őrei két-háromszázig még képesek voltak a létszám nyomonkövetésére, de az azt követő „csillagászati számok" közötti eligazodás képességeiknek fölöttébb megerőltető volt. A munka végeztével a hatalmas bejárati kapu előtt ismét megállították a foglyokat. Mielőtt a kerítésen belülre kerültek volna, ismét egyeztették a létszámot, egyeznie kellett a reggeli kivonulás adataival. Ha minden rendben volt, indulhattak a kerítésen belülre. A konyha a lágeren belül, helyben „üzemelt". A reggelit és a vacsorát a foglyok általában állva, a konyha előtti udvarrészen fogyasztották el, mivel a kis adagokat pillanatokon belül megették. Az ebéd a közelben lévő munkahelyre szállítva lett kicsajkázva. A foglyoknak járó minimális kalóriamennyiséget az első sorakozó alkalmával közölték a táborlakókkal. Az élelmet, a napi adagokat tizenöt kategóriába osztották. A legalacsonyabbat, az l-est a takarító, söprögető foglyok kapták. A hadifogoly legénység általában III-as, a tisztek V-ös, a tábornokokat a VII-es kategóriába sorolták be. A hadifoglyok táplálkozásának alapját a kenyér képezte. A hadifogságban kapott kenyeret nem szabad összehasonlítani a boltban kapható mai kenyérrel. A lágerek kenyere tömör, nedves és nehéz volt. Ezért egy 60-70 dekás kenyérdarab alig volt nagyobb egy mai 20 dekás szeletnél. Ezt a mennyiséget kellett egész napra beosztani a nehéz fizikai munkától örökké éhező foglyoknak. Reggelire minden fogoly 20 deka fejadagnak megfelelő kását kapott. Valójában ennek csak a negyede került a csajkába. A reggelivel osztották ki a napi kenyérfejadagot is, aminek mértéke az előző napi munkanorma teljesítésétől függött. 100 százalékos normateljesítés esetén 80 deka kenyér járt egy napra. A norma minden megkezdett 20 %-os túlteljesítése után +10 deka kenyér járt. Ha viszont valaki alulteljesített, ugyanilyen elv alapján, 20 %-os lemaradás esetén pl. 10 dekával kevesebb kenyet kapott. 240
